Tarr Péter

Nyomtatóbarát változat

– Kifejezetten a tárgyalások beindulása miatt hívtátok össze a kongresszust?

– Az egyik legfontosabb oka ez volt. Az OFÉSZ által megbízott tárgyalóküldöttség három alkalommal járt a minisztériumban, ebből az első inkább egy felerészben protokolláris kézfogó volt. Ezen még megjelent a miniszter is. Utána indultak meg az érdemi szakértői tárgyalások, részünkről két vidéki és egy budapesti fiatalember, a minisztérium oldalán pedig Bakos István főosztályvezető által dirigált szakértői testület között.

– Mennyi idővel az utcai demonstráció után került erre sor?

– Több mint egy hét múlva. De még az azt követő héten is főképp az adatok egyeztetésével voltak elfoglalva a szakértők. Bár az adatokat illetően továbbra is eltértek a vélemények – a minisztérium más adatokat mutatott fel egy nappali tagozatos egyetemista tavalyi és idei juttatásainak összegéről, mint a küldöttség –, de végül is nem vonták kétségbe egymás jóhiszeműségét. A srácok szerint ekkor már rendkívül konstruktívak és jó légkörűek voltak a tárgyalások. Megegyezés született abban, hogy a normatív finanszírozási rendszer fennmarad, a normatívát viszont 350 forinttal megemelik a szeptembertől decemberig tartó négy hónapra; 3500 Ft lesz az egy hallgatóra eső összjuttatás. Jövőre a kultuszvezetés vállal még egy 20%-os, majd egy 10%-os emelést. Persze ebben valójában majd a parlament fog a költségvetési vita során dönteni.

– Ez egy kompromisszum? A ti szakértőitek elfogadták a normatív támogatás rendszerét, és cserébe kaptak 350 forintot?

– Mintha a követelések tartalmaztak volna olyasmit is, ami a normatív finanszírozási rendszer megszüntetésének irányába mutatna. De ezzel a követeléssel az OFÉSZ-ban közreműködő egyetemek többsége sem azonosult. A 350 forintos emelés viszont nagyon nagy győzelem! Ez nagyjából azt jelenti, hogy a reálértéke megmarad tavalyhoz képest az ösztöndíjaknak. Az más kérdés – tehetném hozzá zárójelben –, hogy ez mennyire lesz elfogadható más társadalmi csoportoknak.

– A demonstrációk tehát elérték céljukat?

– Legalábbis egy kézzelfogható eredményt lehet felmutatni. De megteremtődött az alap a további tárgyalásokhoz is! El is kezdődtek azok már az intézmények szervezeti és működési szabályzatainak ügyében, illetve a felsőoktatás átalakítási folyamatainak továbbvitelében. A kultuszminiszter a tanév elején szétküldött egy körlevelet az intézményeknek, amelyben közölte, hogy a főiskolák belső szervezeti szabályzatáról szóló 20/1986-os rendeletet visszavonja…

Helyette Andrásfalvy Bertalan nem adott ki új rendeletet. Ám ezt nem egyeztette a társtárcák vezetőivel, például: az orvosi- és az agráregyetem köztes helyzete miatt minimum a népjóléti és a földművelésügyi miniszterekkel. Az utólagos egyeztetésnél pedig pont ez a két tárca nem értett egyet a visszavonással. Így faramuci helyzet állt elő: ebben a pillanatban hatályos a 20/1986-os rendelet, ugyanakkor azonban szeptember óta egy csomó helyen létrejöttek az új intézményi tanácsokra vonatkozó új elvek, sőt néhány helyen már meg is választották az új tanácsokat. A törvényességi felügyeletet gyakorló miniszternek kötelessége lenne az összes így létrejött SZMSZ-t érvényteleníteni. Ebből persze óriási botrány lenne! De mivel bárki és bármikor kétségbe vonhatja az új tanácsok legitimitását, ezért az OFÉSZ javaslatot tesz egy megállapodásra.

Ezt a paktumot aláírná a három illetékes miniszter, a rektori konferencia vezetője, a főigazgatói konferencia vezetője, az OFÉSZ képviselője és esetleg a szakszervezetek is. Ebben mindannyian tudomásul vennék a kialakult helyzetet, ugyanakkor a hallgatói 1/3-os képviseletre és az egyetemi tanácsok minden helyének választásos betöltésére garanciát vállalnak. Kimondják, hogy nem óhajtanak a törvényes bizonytalanságokra hivatkozva lépéseket tenni.

– Mikor lehetne ezt a helyzetet a törvényi szinten tisztába tenni?

– Csak az új felsőoktatási törvény megszületésével, ami a legoptimistább tervek szerint is a jövő nyárra esne. Az addig felmerülő vitás esetek rendezésére a Felsőoktatási Koordinációs Tanácsot javasoljuk, amit még júniusban fogadott el a rektorok, főigazgatók és az OFÉSZ együttes ülése. A művelődési minisztérium ezt nem fogadja el, véleményük szerint azt Felsőoktatási és Tudományos Tanácsra kell bízni, amely egyben a kultuszminiszter tanácsadó testülete is. Ide meghívta az OFÉSZ képviselőjét is, de a kongresszusunk úgy döntött, hogy nem vagyunk hajlandóak részt venni.

– Elmondanád a távolmaradás konkrét indokait?

– A koordinációs tanács érdekegyeztető munkáját egy párhuzamos struktúrával terhelni önmagában is butaság. Annak pedig végképp nem látjuk értelmét, hogy a miniszter személyes tanácsadó köréhez – amit természetesen joga van megcsinálni – külön asszisztáljunk.

– Ettől függetlenül változott-e a minisztériummal folytatott párbeszéd hangneme a szeptemberihez képest?

– Eddig azt érzékeltük, hogy nagy a bizonytalanság, és eléggé rányomja a bélyegét a minisztérium munkájára a szakmai szempontok félretolása. Ha ebben valami változás történne, az mindenképpen örömmel töltene el bennünket. Hogy ennek együtt kell-e járnia személyi változásokkal? Ezt már nem nekünk kell megítélni.

– Köszönöm a beszélgetést!

A szerk. megjegyzése: Értesüléseink szerint az OFÉSZ és a minisztérium megállapodása az előzetes remények ellenére nem került a múlt heti minisztertanácsi ülés napirendjére. Beke Kata bizakodó: meg tudják szerezni a megállapodás pénzügyi fedezetét. Az összeg egyébként töredéke a pedagógusok fizetésemeléséhez szükségesnek, ami szintén szívügye az államtitkárnak.

• Interjú