Karafiáth Orsolya

Nyomtatóbarát változat

1. (Szabadpolc)
Újságokból csak friss évjáratok -
ezer hír, mindenféle nagyvilágból.
És már az első cikknél ráakad.
Esszé vagy közlemény – lehetne bárhol...

Nicsak, ezek meg itt a képregények!
S hát persze itt is, itt is megtalálja...
Hello, Tibi – mondja és összerezdül
kispálca karja, vastag pálca lába.

2. (Belső állomány)
Idáig rejtély, miképp is juthatott.
Feloldott zárkód, eltűnt jelszavak.
Titokzatos, nem ismert albumok közt
vajon ki ez a változó alak?

Kit lel magától szétnyíló szótárban,
kit a selejtezett, kiszórt halomban?
Nem gondol arra, mért nem kell keresni.
Csodálatos tény, hogy mindenhol ott van.

3. (A Félhomály-blokk)
Középkori, sötét életre nyílnak
leghátul mind a kódexoldalak.
A járvány-lyuggatott lapok közé
belép, s jó pár évszázadnyit halad.

Körötte sárgult tér, s a lég üres:
átírt idő telik, helyét kutatva.
A máig furcsa kétely: mégsem érhet.
Ha rajta múlna, végleg itt maradna.

• Vers