Skip to main content

Indulnak az oroszok?

K.

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Megbízható forrásból származó értesüléseink szerint a Külügyminisztériumban elkészült az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonulását szabályozó magyar–szovjet szerződés tervezete. A korábbi elképzelésekkel ellentétben a csapatkivonás nemcsak a szárazföldi erőkre vonatkozik, hanem valamennyi itt tartózkodó katonai alakulatra, így az elfogó-vadászgépek és a rádiólokátor-állomások személyzetére is. Ezzel vége a tabunak: megszűnik a Varsói Szerződés integrált légvédelmi rendszere. A szerződéstervezetet a két fél folyamatos tárgyalások során fogja végleges formába önteni.

A külügy váratlan előrelépése a csapatkivonás régóta követelt és régóta halogatott ügyében bizonyára a csehszlovák kormány határozott fellépésének következménye. A magyar kormány a választások előtt az utolsó pillanatban jó pontot kíván szerezni.

Helyes. Jobb később, mint soha. De egy kicsit előbb még jobb lett volna.






Megjelent: Beszélő hetilap, 6. szám, Évfolyam 2, Szám 6


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon