Adam Michnik

Nyomtatóbarát változat

E hangok arra szólítanak fel minket, hogy gondolkodjunk el Közép- és Kelet-Európa konfliktusokkal leginkább terhelt problémájáról. Oroszországban, a szovjet köztársaságokban, Romániában és Jugoszláviában, legutóbb pedig szokatlan erővel Bulgáriában kiújultak a nemzetiségi ellentétek, amelyekről kétféle gondolkodás tapasztalható országainkban.

E konfliktusok az elnemzetlenítés politikáját folytató, s a nemzeti azonosságtudatot támadó totalitárius diktatúrák örökségei. A kommunizmus nemcsak a nemzeti kisebbségeket, hanem az úgynevezett uralkodó nemzeteket is támadta. A Szovjetunióban senki sem litvánosította és senki sem ukránosította az oroszokat, az oroszok mégis úgy érezték, hogy nemzeti hagyományaikat meghamisítják, nemzeti azonosságtudatukat és méltóságukat lábbal tiporják. A más nemzetekkel szemben alkalmazott politika – még akkor is, amikor a nagyorosz nacionalizmus retorikáját hangoztatta – nyelvileg oroszosítást, szellemileg és kulturálisan azonban szovjetizálást jelentett. Hasonló volt a státusa Romániában a magyaroknak, Bulgáriában a muzulmán lakosságnak és így tovább. Nem volt ez másképp Lengyelországban sem.

A Szabad Demokraták Szövetségének vezetői Budapestről azt ajánlják, hogy gondolkozzunk új módon e problémákról. Óvnak a nacionalizmus kirobbanásától, amelyben a kommunista diktatúra többéves politikájának eredményét és az „oszd meg és uralkodj” elvének megvalósulását látják. A nacionalizmus egoizmushoz és nemzeti viszálykodáshoz vezet, ezek pedig faji gyűlölködést és erőszakot szülnek. A nacionalizmus nem szünteti meg, hanem felszítja és állandósítja az ellentéteket.

Az államhatárok megváltoztathatatlanságáról és a kisebbségek jogairól szóló magyar nyilatkozat jó kiindulópontja a Közép- és Kelet-Európa jövendő demokratikus rendjét célzó vitáknak. Magyar barátaink azt írják: „Amikor több mint tíz évvel ezelőtt Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon kialakultak az akkor még nagyon kicsiny demokratikus ellenzéki csoportok, legnagyobb kincsük a kölcsönös szolidaritás volt.”

Legyen e szolidaritás szem előtt tartása gondolkodásunk alapja és az új lengyel európai külpolitikának alapelve.

• Külföld