Gyurovszky S. László

Nyomtatóbarát változat

A közgyűlést megelőző vitákból egyértelműen kiderült, hogy az FMK vezetői és tagjai egyaránt szükségét érezték a radikális változásoknak. „Megelégelték” a laza, mozgalmi politizálást, úgy ítélték meg, hogy a jelenlegi helyzet kötöttebb szervezeti formát és igazi pártszerű kereteket, ugyanakkor szélesebb politikai spektrumot követel. Az első cél megvalósítása érdekében a közgyűlés szinte teljesen „átírta” az FMK, illetve ma már MPP alapszabályát. Jelentősen bővült az elnök jogköre, s a párt minden szintjén nőtt az egyéni döntés, valamint az ezzel járó egyéni felelősség szerepe. A túlzott hatalomkoncentrációt megelőzendő, világosabbá vált a testületi számon kérés rendje. Létrejött az alapszabályban rögzített normák betartására ügyelő Etikai Bizottság.

A szlovákiai magyar politikai erők között ma talán egyedül a Magyar Polgári Párt képes a hatékony és céltudatos érdekérvényesítésre. Zárójelben jegyzem meg csupán, hogy az Együttélés, valamint a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom még regisztrált tagsággal sem rendelkezik, a párttá alakulás kérdése tehát még föl sem vetődik.

A szervezeti változások persze semmit sem érnek, ha a új párt nem követ el mindent választóbázisa és tagsága növelése érdekében. Ezért készült új pártprogram, melynek legfontosabb pillére a gazdaság. A párt vezetői abból indultak ki, hogy a gazdaságilag erős, független tulajdonosokból álló kisebbséget szinte lehetetlen asszimilálni (legalábbis ma, Európa ezen részén). Ezt az elvet igyekeznek szem előtt tartani a regionális dél-szlovákiai gazdaságpolitika kidolgozásakor, a magántulajdon előtérbe helyezésekor, az esélyegyenlőségen alapuló szociálpolitika megteremtésekor. A kisebbségi jogok érvényesítése érdekében iskolaügyi reform és a kulturális önkormányzat kérdései szerepelnek különös hangsúllyal a programban.

A Magyar Polgári Párt a szlovák politikai „paletta” mindkét iránya felé nyitott: a baloldallal, a szélsőjobbal való együttműködést továbbra is kizárja, ugyanakkor bárkivel hajlandó a politikai konszenzust keresni.

A szlovákiai magyarság egészét érintő fontos döntés az is, hogy a párt a közelgő parlamenti választások előtt folyamatosan tárgyalni fog a másik két magyar mozgalommal, és hármas magyar koalíció létrehozására törekszik. Ez mindenképpen új elemet jelent az MPP irányvonalában, hiszen közismert, hogy a két évvel ezelőtti választásokon nagy meglepetést okozva az össz-szlovákiai Nyilvánosság az Erőszak Ellennel léptek választási koalícióra, s nem csatlakoztak a Magyar Kereszténydemokrata Mozalom–Együttélés csoportosuláshoz. A mostani váltás tehát ismét lehetővé teszi a magyar koalíció létrejöttét, amit persze feltehetőleg nehéz tárgyalások előznek majd meg. Ugyanakkor a Magyar Polgári Párt elfogadható partner valamennyi szlovák és csehországi polgári párt számára, s így nem kényszerül a választások előtt csupán egy irányba tájékozódni. Valamiféle koalícióra ugyanis mindenképpen szükség lesz, hiszen Cseh–Szlovákiában is érvényben van a parlamentbe való bejutást akadályozó néhány százalékos küszöb, ami a kis pártokat eleve koalíciókba kényszeríti.

A Független Magyar Kezdeményezésből alakult Magyar Polgári Párt tehát a jelek szerint a rámenősebb, határozottabb politizálási módszer, az erőteljesebb nemzeti elkötelezettség, a politikai spektrumszélesítés, valamint a liberális elvek megtartása mellett döntött. Az elképzelés, valamint a döntés visszhangja jó, amit jelez a közgyűlésen részt vett vendégek rangos sora és az is, hogy a közgyűlést követő napokban az MPP új vezetése két alkalommal is tárgyalt Otto Lambsdorffal, az FDP vezetőjével, aki egyben a Liberális Internacionálé elnöki tisztét is betölti. Az igazi megmérettetést azonban a parlamenti választások jelentik, és ott derül ki, hogy mennyit sikerült megvalósítani a most elhatározott tervekből.

(Pozsony)

• Külföld