Skip to main content

Ezt mondtuk mi…

Vásárhelyi Mária

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


1979 végén egy országos reprezentatív minta tagjai arról mondtak véleményt, hogy különböző anyagi, szociális és morális értékek mentén hogyan ítélik meg Magyarország és a nyugat-európai országok helyzetét; melyek azok a dolgok, amelyekben Magyarország áll jobban, és melyek azok, amelyekben a nyugati országok megelőznek bennünket. A következő táblázat az erre a kérdésre adott válaszok megoszlását szemlélteti.


<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /> 

Magyarország áll jobban

Nyugati országok állnak jobban

Anyagi jólét

46

54

Árubőség

44

56

Családok kiegyensúlyozott élete

86

14

Dolgozók érdekeinek védelme

93

7

Egészségügyi ellátás színvonala

90

10

Egyenlő esélyek az érvényesülésre

78

22

Emberek öltözködése

42

58

Gyermekek megfelelő felnevelésének lehetősége

92

8

Házimunka gépesítettsége

22

78

Kulturált emberi kapcsolatok

82

18

Külföldi utazások lehetősége

29

71

Lakáshoz jutás lehetőségei

61

39

Lakások szép berendezése

38

62

Munkához való jog

96

4

Pénz értékének állandósága

66

34

Szabadidő mennyisége

58

42

Szórakozási, pihenési lehetőségek

58

42

Társadalom erkölcsi színvonala

88

12


Ugyanezen minta tagjai azt is rangsorolták, hogy mennyire fontos számukra néhány, az előbbiekben felsorolt érték. Az alábbi táblázat az értékek rangsorát közli, aszerint, hogy a kérdezett tagja volt-e az MSZMP-nek, vagy nem volt párttag. Az első helyre (a legalacsonyabb számértékkel) az az érték került, amelyet a legfontosabbnak tartott a kérdezett, az utolsó helyre pedig az, amelyet a legkevésbé fontosnak tartott a felsorolt tíz érték közül.


 

MSZMP-tag

Nem tagja az MSZMP-nek

Munkához való jog

1.

2.

Anyagi jólét

2.

1.

A dolgozók érdekeinek védelme

3.

3.

Általánosan magas erkölcsi színvonal

4.

8.

Kulturált emberi kapcsolatok

5.

6.

Pénz értékének állandósága

6.

4.

Magas színvonalú egészségügyi ellátás

7.

5.

Egyenlő esélyek az érvényesülésre

8.

9.

Véleménynyilvánítás szabadsága

9.

10.

Árubőség

10.

7.







Megjelent: Beszélő folyóirat, 11. szám, Évfolyam 3, Szám 10


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon