lt [Solt Ottilia]

Nyomtatóbarát változat

Van nekünk egy Érdekegyeztető Tanácsunk (ÉT), ahol – minden pénteken – egy asztalhoz ülnek a munkavállalók, a munkaadók és a kormány képviselői. Egyeztetni az érdekeket, mielőtt a kormány lép, hogy elkerüljük a társadalmi konfliktusokat. A taxisblokád forró pillanatait például egy rendkívüli ÉT hűtötte le, talán emlékszik az Olvasó, azt a televízió is közvetítette.

Az ÉT megállapodásai kötelezik a feleket: a munkaadókat, a szakszervezeteket és a kormányt. A szakszervezetek nem indíthatnak támadást olyan kormány- vagy munkaadói intézkedés ellen, amit az ÉT-n jóváhagytak, s a kormány – többek között – nem terjeszthet a parlament elé olyan törvényt, ami ellentmond az ÉT-n kötött megállapodásnak.

Az érdekegyeztetés nálunk azonban kicsit sajátosan működik. Az idei nyugdíj-megállapítási szabályok parlamenti vitája során például a kormány támogatott olyan indítványt, amit az ÉT elvetett, ÉT elé vitt törvénytervezetet akkor, amikor már benyújtotta a parlamentnek.

Történetesen ez a helyzet a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatásáról szóló, jó másfél éve esedékes s végre megszületett törvényjavaslattal. A kormány, a törvényhozás januári döntésének megfelelően, külön önkormányzatot javasol az egészségügyi ellátást finanszírozó egészségbiztosítás és a pénzellátásokat magába foglaló nyugdíjbiztosító élére. Az említett januári országgyűlési határozat szorításában a kormánynak nem volt érkezése egyeztetni. A törvény nem került ugyan a Ház napirendjére, csak a képviselők asztalára, de oda igen, vagyis benyújtatott. Utána jött az ÉT, s a szakszervezetek egy, osztatlan tb-önkormányzat mellett foglaltak állást. Így aztán a népjóléti miniszter a parlamenti vita expozéjában ajánlotta a képviselők figyelmébe, hogy a kormány saját tervezetével ellentétes koncepciót is támogat. Az érdekegyeztetés ezúttal olyan jól sikerült, hogy valóságos csoda kellene ahhoz, hogy a konfliktus elmaradjon. Vagy a törvényhozást, vagy az ÉT-t a kormány kénytelen megsérteni.

Az ÉT-vel azonban, úgy látszik, a kormány mindig bajba kerül. Az MSZOSZ nevezetes általános sztrájkfelhívási fenyegetőzése nyomán született ott egy furcsa megegyezés: az MSZOSZ visszavonulót fújt egy 5 milliárdos rendkívüli szociális segélykeret ellenében, amelyet a költségvetésből osztanak szét a kisnyugdíjasok és a gyerekes családok között az energiahordozók drasztikus áremelésének ellentételezésére. Az első összegeket augusztusban a kedvezményezettek meg is kapták, a második részlet októberben esedékes. Csakhogy, mint utóbb kiderült, a kormánynak nincs pénze erre az ötmilliárdos kötelezettségvállalásra. Ehhez előbb el kell fogadtatni a parlamenttel az 1990-es és az idei első félévi költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót. Reméljük, elfogadható.

S reméljük, az ÉT, a kormány, a törvényhozók jól tudják: az energiaszámlák jövőre nem lesznek alacsonyabbak, mint ebben a félévben, tízmilliárdot valahonnan elő kell majd teremteni…

• Belföld