Konrád György

Nyomtatóbarát változat

Tegnap Dunaszerdahelyen voltam, Szlovákiában egy túlnyomórészt magyar mezővárosban, amely a világháború előtt túlnyomórészt zsidó volt visszamenően kétszáz éven át: módos, ortodox, polgárosult közösség, rangos rabbiiskolák, újság, kiadó. Aztán jön a német, magyar, szlovák fasizmus. Háromezret megöl, hatszáz életben marad. Aztán amikor a kommunizmus jön, elmennek Izraelbe, ahol még működik a dunaszerdahelyi hitközség. Voltam a templomukban Jeruzsálemben, magyarul szóltak hozzám a fiatalok is, akik már ott születtek. A kereszténydemokrata Püspöki Nagy Péter a szerdahelyi közösség egyéniségéről érzékeny, szép beszédet mondott.

A szlovákiai lakosság nyolcvan százaléka óhajt egy nyelvtörvényt, ami a szlovák nyelv egyeduralkodóvá tételét célozná. A liberális-kereszténydemokrata kormány, félve a földcsuszamlástól, engedményt tesz a radikális nacionalista Szlovák Nemzeti Pártnak. Csinálnak valamilyen nyelvtörvényt, de hogy „Európa” meg ne haragudjon, kissé hajlékonyabban.

Egerben kétszáz bőrfejű fiatalember bottal járt körül a városban, azt kiabálták: „Vesszenek a cigányok! Kiirtjuk a cigányokat!” A rendőrség nem észlelte a menetet, amely körbe-körbe járt a belvárosban. Majd elindultak kifelé, s egy lakótelepen se szó, se beszéd leütöttek egy cigányt, majd bementek lakásokba, cigányokat vertek, azok védekeztek, jött a rendőrség, és eljárást indított garázdaság címén – a cigányok ellen.

Egy férfihang a telefonban azonosította a lakcímemet, majd fiamnak, akit velem azonosnak vélhetett, azt mondta: „Még ezen a héten megdöglesz.”

Ma olvasom azt is, hogy a román szélsőnacionalisták vezére megint minden baj mögött magyarokat keres. Szerinte a magyarok destabilizálni, federalizálni, majd elszakítani akarják Romániától Erdélyt. Kádárék a demokratikus ellenzéket démonizálták, „ellenség”-nek nevezték.

Olvasom, hogy a zsidóság a választott parlament által asszimilálni készül a magyarságot. Mit nem hall az ember! Van egyáltalán bármiféle értelme egy ilyen kijelentésnek? A babonás értelmetlenség megragad az elmében, holott még az ellenkezője sem igaz.

A bajok forrása a lopakodó, gonosz kisebbség, amellyel szemben a jámbor többség, mint a rémálomban, tehetetlenül vergődik. Akit a szorongó gonoszűzés elkapott, az csak kemény munkával tud ettől a lelki betegségtől megszabadulni.

A tisztogatások mögött ott van valamilyen kisebbség kirekesztése. A szlovák, a román és a horvát paranoiás neheztel a magyarra, a zsidóra és a cigányra. A magyar paranoiás is ugyanezekre, önmagát azonban másokkal helyettesíti. A démonlista változik, de a zsidók és a cigányok mindegyiken rajta vannak. Ha összehasonlító gyűlöletkutatásba fognék, külön fejezetet szentelnék a képzavaroknak.

• Kultúra