Nyomtatóbarát változat

 
Cigányok egész Európában és az amerikai kontinensen is élnek, de mai hazájuk elsősorban Kelet-Közép-Európa és a Balkán. A meglehetősen bizonytalan népességi adatok szerint a Föld cigányainak (2-5,5 millió a különböző becslések szerint) mintegy 70%-a ebben a térségben él, a döntő többség (65%) Albániában, a volt Jugoszláviában, a volt Szovjetunióban, Romániában, Bulgáriában, a volt Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon; vagyis a volt szocialista országokban. A cigány kisebbség és a többség együttéléséből eredő problémákat még a kommunista pártok diktatúrája sem volt képes teljesen elfojtani, pedig az etnikai feszültségeket általában sikeresen nyomták a felszín alá. A szocialista tábor összeomlásával új fordulatot vett a cigány közösségek élete is: megnyílt előttük a politikai önkifejeződés és érdekérvényesítés távlata, de a gazdasági válság szakadéka is, miközben útjukat állja az elnyomás alól felszabaduló többség tényleges befogadási hajlandóságának hiánya. Az országhatárokat átlépő kelet–nyugat, illetve dél–észak irányú népességmozgás általában felgyorsult a térségben, s talán az átlagosnál intenzívebben indultak meg a cigányok is, akiket mindenünnen hajt a nyomor, s sehol sem marasztal felhalmozott vagyon. A lakosság Oroszországtól Németországig korábban ismeretlen cigány csoportokkal találkozott. Az egész térségben fel-felparázslott a pogromhangulat. Összeállításunkban szerzőink néhány térségbeli ország cigány lakosságának helyzetéről tudósítanak.

• Külföld