Skip to main content

[Bevezető]

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


„Megértem képviselőtársam aggodalmát, és biztosíthatom, hogy a polgári kormány az ellenzéki pártok és az ellenzéki sajtó – közkeletű kifejezéssel élve: a nyüvek és férgek – liberálbolsevik rágalmai, valamint az előző nemzetvesztő kormánytól örökölt nehézségek dacára a fontos dolgokra koncentrál.

Hadd emlékeztessem példának okáért képviselőtársamat, hogy mióta a polgári kormány hatalmon van, a nap minden reggel felkelt, és minden este lenyugodott. Dicsekvés nélkül elmondhatom azt is, hogy az ország jó kezekben van a zsebünkben.

Tisztelt Ház, a jövő elkezdődött!

Kérem képviselőtársamat, fogadja el válaszomat.”

A Beszélő huszadik születésnapja, a Szabad Nap alkalmából a nagyérdemű hét interpellációt (lásd a következő oldalakon) és hét választ (mint fent) hallhatott.










Hivatkozott cikkek

A magyar ellenzék programja

Megjelent: Beszélő folyóirat, 12. szám, Évfolyam 6, Szám 11


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon