Nyomtatóbarát változat

A választások első fordulójában a legfontosabb kérdések már eldőltek. A Magyarországon honos választási szisztéma következtében azonban van tétje a második fordulónak is, hiszen a 176 egyéni választókörzet zömében tovább folytatódik a küzdelem a mandátumokért, s a képviselőhelyek sorsa – a jelenlegi állapotok szerint – a Szocialista Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége s valamely kormánypárt jelöltje között fog majd eldőlni.

Érdemes visszatekintenünk a választások első fordulójára: milyen közvetett tapasztalatok szűrhetők le abból. A Szonda Ipsos választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatásai ugyanis nagy hangsúlyt fektettek az egyéni jelöltek közötti választások motivációs rendszerének feltérképezésére. Az adatok feldolgozása még folyik, most csak egy elemzési szempontot emelünk ki: vajon a választók az egyéni jelöltekről milyen ismeretekkel rendelkeznek, mennyire voltak tájékozottak az induló képviselőjelöltek személyével kapcsolatban, a választói döntések mennyire lehettek megalapozottak, konkrét tényeken, információkon alapulók. (A cikkben bemutatott adatok forrásául szolgáló felmérést a Szonda Ipsos 1994. május 1-2-án készítette, országos reprezentatív mintán. A mintát alkotó 2806 fő nem, életkor és lakóhely szerint reprezentálta a választásra jogosult felnőtt lakosságot.)

A választópolgárok információs bázisát – e kérdéskörben – többféleképpen is fel lehet mérni. Egyrészt indikátorként szolgálhat az az adat, amely azt mutatja, mennyien lehetnek tisztában a kiinduló helyzettel, azzal, hogy a most lezáruló parlamenti ciklusban ki birtokolta az egyéni választókerület országgyűlési mandátumát. A választópolgárok – akik a felmérés során biztosra ígérték részvételüket a választások első fordulójában, ők a megkérdezettek 70%-át teszik ki – nagyobbik része tisztában volt ezzel. A választópolgárok 57%-a nyilatkozta azt, hogy tudja, jelenleg ki választókerületének parlamenti képviselője. Az informáltság szintje az átlagosnál magasabb a vezető beosztásúak, a diplomás szellemi dolgozók és a középkorúak (40-49 évesek) körében, s ugyancsak tájékozottabbak a kérdésben a kisebb települések lakói.

Felmérésünk tanúsága szerint az ismertség inkább negatív irányba befolyásolta a választói döntéseket, preferenciákat. A választásokon ugyanis hendikeppel indultak azok, akik tagjai voltak a búcsúzó parlamentnek. Csökkenő esélyeiket mutathatja – s ezt a választások első fordulójának eredménylistája igazolta is –, hogy a parlamenti képviselőket ismerő kérdezettek inkább az újabb arcokat részesítik előnyben. A válaszadók 29%-a jelezte: szeretné, ha képviselője továbbra is a parlament tagja lenne, ha ismét őt választanák meg. 60%-uk viszont nem szeretné, ha a helyi lakosság e képviselők mandátumát meghosszabbítaná, 11%-nyian pedig – a választások előtt – még bizonytalannak mutatkozott ebben a kérdésben.

A választókerületek nagyobbik részében az első fordulóban legalább hat-hét jelölt szállt ringbe, ami megnehezíthette a választópolgárok tájékozódását, döntését. A ’90-es választások tapasztalatai azt mutatták, hogy ebben a szituációban a már meglévő vagy alakulófélben lévő pártorientáció alapján határoznak az emberek. Az egyéni jelöltek közti választásban a legerősebb orientáló hatása annak volt, hogy az egyes jelöltek mögött milyen politikai erők állnak. Feltehetően nincs ez másként most sem. Legalábbis erre utal, hogy felmérésünk során, néhány nappal a választások előtt, sokan nem is tudták felidézni a választókerületben induló képviselőjelöltek nevét. A választópolgárok 58%-ánál az azonosítási zavarok elég egyértelműen megfigyelhetők: 14%-nyian mondták azt, hogy egyetlenegy induló jelöltről sem tudnak, 44%-nyian pedig csak a jelöltek kisebbik részéről rendelkeznek közelebbi információval. Ebben a körben információk hiányában a választóknak a jelöltek párthovatartozása jelentheti az egyetlen fogódzót.

A választópolgárok 42%-a rendelkezik – többé-kevésbé – megbízható információkkal az induló képviselőjelöltek személyéről. A válaszra jogosultak 11%-a jelezte, hogy az összes jelölt személyét (nevét) ismeri, 31%-nyian pedig a jelöltek nagyobbik részének személyét (nevét) ismerik. Ebben a körben tehát a megkérdezettek már differenciáltabban viszonyulhattak az induló mezőnyhöz, több szempontot is mérlegre téve dönthettek arról, szavazatukkal kit fognak majd támogatni. A végső döntésben azonban valószínűleg itt is nagyon erős befolyásoló hatása lehetett annak, hogy a jelöltek mely pártokhoz, politikai erőkhöz kapcsolódnak, kötődnek.

• Beszélő