Pallag Zoltán

Nyomtatóbarát változat

a kéz amely a farkadat fogta most
piros kesztyűben a korlátot fogja
a metrón nem tudod talán fogat mos
a másik kéz körmét vágja most fogja
elzárni a gázt becsukni a könyvet
vagy épp zsebben van ha neked így könnyebb

és a láb amelyet imádtál talán
nem jár messze az étkezdénél arra
amerre sorban állt veled a falán
árlap volt tálcát raktak az asztalra
vagy kádban ázik te se kínozd magad
körmét festi egy szösz a lakkba ragad

a nyelv amely nos hát sokfélét művelt
a szádban turkált mérgesen ciccegett
most fogát piszkálja vagy nagyon művelt
szavakat formál vonatra kér jegyet
épp az l hangnál veti magát hátra
és biztos így van ne is gondolj másra

na és a szem a mandula szem amely
a tiéddel nagyon összenőtt de már
tévét néz vagy lakáshirdetést figyel
épp étlapot böngész nélküled de kár
nem tudod hogy az a szem mit keres de
talán csak otthon tésztát a levesben

Versillusztráció

• Vers

• A hozzászóláshoz regisztráció és belépés szükséges