Skip to main content

Allegro moderato

Kántor Péter

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Ma megtöltjük a Zeneakadémiát,
a földszintjét, az erkélyét, a páholyát
minden zegét-zugát,
ma megtöltjük a Zeneakadémiát.

Van, aki dörzsölgeti a kezét,
nyújtogatja a nyakát, mereszti a szemét,
halljuk a zenét, a zenét!
van, aki behunyt szemmel ingatja a fejét.

Ezt ismered? Ez jó? Ez jó neked?
Ha igen, ha nem, a taktust vered,
s ha hallod belépni a hangszered,
igen, azt hiszed, igen, ezt ismered.

Egymással összeérnek gömbölyű női térdek,
széttartanak a férfitérdek,
szépből és csúnyából van temérdek,
a zenészek zenélnek.

És telik az idő presto, largo,
allegro, adagio, allegro moderato,
a zongorától mindenki bátor,
aztán kivonulunk a Zeneakadémiáról.

Éj lesz, éjszaka, majd egy új nap virrad,
a zongoránál egy újabb csillag,
ragyog a Zeneakadémia, csillog,
cserélődik a parfümillat.






























Megjelent: Beszélő folyóirat, 6. szám, Évfolyam 2, Szám 6


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon