Skip to main content

Alkotmány a magasban

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat


Az Ellenzéki Kerekasztal lovagjai megütközve a pártállam bús képű várvédőivel addig toldozták-foldozták a sztálini alkotmányt, amíg igazi demokratikus alkotmány lett belőle, méltó egy parlamentáris köztársasághoz. De azért sok minden hibádzik ahhoz, hogy igazi, korszerű alkotmány legyen. Tölgyessy Péter a mai alkotmány keletkezéstörténetéről beszél, Európa modern alkotmányairól és arról a lopakodó alkotmányozásról, amely a kormány nyomására átlátható cél és terv nélkül megy végbe. A fideszes Áder János a mostani alkotmánykészítés dilemmáról beszél. Krokovay Zsolt pedig az amerikai legfelsőbb bíróság gyakorlatáról, amely az alapító atyák kétszáz éves alkotmányát a mai Egyesült Államok élő alkotmányává teszi.


Hivatkozott cikkek

Körkörös védtelenség

Megjelent: Beszélő hetilap, 28. szám, Évfolyam 3, Szám 28


Hasonló cikkek

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon