A mezőgazdasági termelés 1992-ben az 1991-es termelés háromnegyedére esett vissza; 183 000 fővel kevesebben éltek a mezőgazdaságból tavaly, mint tavalyelőtt; folytatódott az állatállomány csökkenése, miközben töretlenül gyarapodtak a bevetetlen földterületek – mutatják táblázataink, amelyekhez az adatokat az SZDSZ hétvégi küldöttgyűlésén kiosztott agrárpolitikai beszámolóból vettük át.
A beszámoló készítői, Juhász Pál és Magyar Bálint azzal magyarázzák a drámai visszaesést, hogy az MDF, miután kormányra került, félretette józan választási téziseit, és – a biztos többség érdekében – a kisgazdák lázálmát emelte a koalíciós agrárpolitika rangjára. A kisgazda mintakép az archaikus, családi munkaerőre alapozott középparaszti gazdaság, holott becslések szerint nem több mint 20-40 ezer olyan farmergazdát találni honunkban, aki fővállalkozásban él a mezőgazdaságból. Ez a réteg a földterület legfeljebb 15-20%-ának megművelésére képes. Egy józan agrárpolitikának háromféle üzemforma egyidejű kibontakozásával kellett volna számolnia: a családi gazdaságokon kívül ott vannak a nagyüzemek, amelyekből óriásfarmok fejlődhettek volna ki (a termőterület 60-70 százalékát művelve meg); és ott vannak a mellékfoglalkozásban, részmunkaidőben gazdálkodók (akik eredményesen vehetnék birtokba a földterület 15-20 százalékát).
A kormány agrárpolitikája oda vezet, hogy a hatmillió hektár földterületnek várhatóan 2-2,5 millió birtokosa lesz, többek között azért is, mert az állami gazdasági és tsz-földek 57 százalékára (sőt, Vas, Békés és Győr-Sopron-Moson megyékben több mint 70%-ára) jelentettek be kárpótlási igényt. A földterület 90-95%-át nem azok művelik, akiknek a nevén van a birtok. Azaz: a föld azé lett, aki nem műveli, és az a veszély fenyeget, hogy kiszivattyúzzák a jövedelmet a mezőgazdaságból.
Mindenesetre az adatok megmutatják: milyen árat kellett fizetnie a honnak Antall dr. „biztos” kormánykoalíciós többségéért.
A mezőgazdaság aránya a nemzetgazdaságban (százalékban)
Év<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />
Bruttó hazai termék (GDP)
Bruttó állóeszköz-állomány
Beruházás
1988
18,6
13,7
10,2
1989
15.6
15.2
10,6
1990
15,4
14,6
8,7
1991
14,1
13,2
4,8
1992*
11,0
13,0
1,5
* Becsült adat Még valamit: az idei első negyedévben 697,5 millió dollárral esett vissza a nemzetgazdaság exportja a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A visszaesés döntően a mezőgazdaságnak tulajdonítható.
A mezőgazdasági termékek bruttó termelése (százalékban, előző év=100%)
Év
Növénytermesztés
Állattenyésztés
Összes mezőgazdasági termék
1988
1989
1990
1991
1992
107,5
100,7
92,2
106,0
75,0
101,5
97,3
100,2
85,0
80.0
104,3
98,7
96,2
95,0
77,5
A szántó- és vetetlen terület alakulása (1000 hektárban)
Év
Szántóterület
Vetetlen terület
Vetetlen terület a szántóterület százalékában
1988
4712
68
1,4
1989
4713
93
2,2
1990
4713
66
1,4
1991
4714
102
2,2
1992
4707
329
7,0
1993*
4700
400–500**
10–11
* Várható adat. ** Ez kb. annyi, mint az az 1 millió kat. hold terület, ami 1952-53-ban, Rákosi pajtás alatt maradt bevetetlenül.
A mezőgazdasági termelés 1992-ben az 1991-es termelés háromnegyedére esett vissza; 183 000 fővel kevesebben éltek a mezőgazdaságból tavaly, mint tavalyelőtt; folytatódott az állatállomány csökkenése, miközben töretlenül gyarapodtak a bevetetlen földterületek – mutatják táblázataink, amelyekhez az adatokat az SZDSZ hétvégi küldöttgyűlésén kiosztott agrárpolitikai beszámolóból vettük át.
A beszámoló készítői, Juhász Pál és Magyar Bálint azzal magyarázzák a drámai visszaesést, hogy az MDF, miután kormányra került, félretette józan választási téziseit, és – a biztos többség érdekében – a kisgazdák lázálmát emelte a koalíciós agrárpolitika rangjára. A kisgazda mintakép az archaikus, családi munkaerőre alapozott középparaszti gazdaság, holott becslések szerint nem több mint 20-40 ezer olyan farmergazdát találni honunkban, aki fővállalkozásban él a mezőgazdaságból. Ez a réteg a földterület legfeljebb 15-20%-ának megművelésére képes. Egy józan agrárpolitikának háromféle üzemforma egyidejű kibontakozásával kellett volna számolnia: a családi gazdaságokon kívül ott vannak a nagyüzemek, amelyekből óriásfarmok fejlődhettek volna ki (a termőterület 60-70 százalékát művelve meg); és ott vannak a mellékfoglalkozásban, részmunkaidőben gazdálkodók (akik eredményesen vehetnék birtokba a földterület 15-20 százalékát).
A kormány agrárpolitikája oda vezet, hogy a hatmillió hektár földterületnek várhatóan 2-2,5 millió birtokosa lesz, többek között azért is, mert az állami gazdasági és tsz-földek 57 százalékára (sőt, Vas, Békés és Győr-Sopron-Moson megyékben több mint 70%-ára) jelentettek be kárpótlási igényt. A földterület 90-95%-át nem azok művelik, akiknek a nevén van a birtok. Azaz: a föld azé lett, aki nem műveli, és az a veszély fenyeget, hogy kiszivattyúzzák a jövedelmet a mezőgazdaságból.
Mindenesetre az adatok megmutatják: milyen árat kellett fizetnie a honnak Antall dr. „biztos” kormánykoalíciós többségéért.
A mezőgazdaság aránya a nemzetgazdaságban (százalékban)
Év<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />
Bruttó hazai termék (GDP)
Bruttó állóeszköz-állomány
Beruházás
1988
18,6
13,7
10,2
1989
15.6
15.2
10,6
1990
15,4
14,6
8,7
1991
14,1
13,2
4,8
1992*
11,0
13,0
1,5
* Becsült adat Még valamit: az idei első negyedévben 697,5 millió dollárral esett vissza a nemzetgazdaság exportja a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A visszaesés döntően a mezőgazdaságnak tulajdonítható.
A mezőgazdasági termékek bruttó termelése (százalékban, előző év=100%)
Év
Növénytermesztés
Állattenyésztés
Összes mezőgazdasági termék
1988
1989
1990
1991
1992
107,5
100,7
92,2
106,0
75,0
101,5
97,3
100,2
85,0
80.0
104,3
98,7
96,2
95,0
77,5
A szántó- és vetetlen terület alakulása (1000 hektárban)
Év
Szántóterület
Vetetlen terület
Vetetlen terület a szántóterület százalékában
1988
4712
68
1,4
1989
4713
93
2,2
1990
4713
66
1,4
1991
4714
102
2,2
1992
4707
329
7,0
1993*
4700
400–500**
10–11
* Várható adat. ** Ez kb. annyi, mint az az 1 millió kat. hold terület, ami 1952-53-ban, Rákosi pajtás alatt maradt bevetetlenül.
A mezőgazdasági termelés 1992-ben az 1991-es termelés háromnegyedére esett vissza; 183 000 fővel kevesebben éltek a mezőgazdaságból tavaly, mint tavalyelőtt; folytatódott az állatállomány csökkenése, miközben töretlenül gyarapodtak a bevetetlen földterületek – mutatják táblázataink, amelyekhez az adatokat az SZDSZ hétvégi küldöttgyűlésén kiosztott agrárpolitikai beszámolóból vettük át.
A beszámoló készítői, Juhász Pál és Magyar Bálint azzal magyarázzák a drámai visszaesést, hogy az MDF, miután kormányra került, félretette józan választási téziseit, és – a biztos többség érdekében – a kisgazdák lázálmát emelte a koalíciós agrárpolitika rangjára. A kisgazda mintakép az archaikus, családi munkaerőre alapozott középparaszti gazdaság, holott becslések szerint nem több mint 20-40 ezer olyan farmergazdát találni honunkban, aki fővállalkozásban él a mezőgazdaságból. Ez a réteg a földterület legfeljebb 15-20%-ának megművelésére képes. Egy józan agrárpolitikának háromféle üzemforma egyidejű kibontakozásával kellett volna számolnia: a családi gazdaságokon kívül ott vannak a nagyüzemek, amelyekből óriásfarmok fejlődhettek volna ki (a termőterület 60-70 százalékát művelve meg); és ott vannak a mellékfoglalkozásban, részmunkaidőben gazdálkodók (akik eredményesen vehetnék birtokba a földterület 15-20 százalékát).
A kormány agrárpolitikája oda vezet, hogy a hatmillió hektár földterületnek várhatóan 2-2,5 millió birtokosa lesz, többek között azért is, mert az állami gazdasági és tsz-földek 57 százalékára (sőt, Vas, Békés és Győr-Sopron-Moson megyékben több mint 70%-ára) jelentettek be kárpótlási igényt. A földterület 90-95%-át nem azok művelik, akiknek a nevén van a birtok. Azaz: a föld azé lett, aki nem műveli, és az a veszély fenyeget, hogy kiszivattyúzzák a jövedelmet a mezőgazdaságból.
Mindenesetre az adatok megmutatják: milyen árat kellett fizetnie a honnak Antall dr. „biztos” kormánykoalíciós többségéért.
A mezőgazdaság aránya a nemzetgazdaságban (százalékban)
Év<?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" />
Bruttó hazai termék (GDP)
Bruttó állóeszköz-állomány
Beruházás
1988
18,6
13,7
10,2
1989
15.6
15.2
10,6
1990
15,4
14,6
8,7
1991
14,1
13,2
4,8
1992*
11,0
13,0
1,5
* Becsült adat Még valamit: az idei első negyedévben 697,5 millió dollárral esett vissza a nemzetgazdaság exportja a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A visszaesés döntően a mezőgazdaságnak tulajdonítható.
A mezőgazdasági termékek bruttó termelése (százalékban, előző év=100%)
Év
Növénytermesztés
Állattenyésztés
Összes mezőgazdasági termék
1988
1989
1990
1991
1992
107,5
100,7
92,2
106,0
75,0
101,5
97,3
100,2
85,0
80.0
104,3
98,7
96,2
95,0
77,5
A szántó- és vetetlen terület alakulása (1000 hektárban)
Év
Szántóterület
Vetetlen terület
Vetetlen terület a szántóterület százalékában
1988
4712
68
1,4
1989
4713
93
2,2
1990
4713
66
1,4
1991
4714
102
2,2
1992
4707
329
7,0
1993*
4700
400–500**
10–11
* Várható adat. ** Ez kb. annyi, mint az az 1 millió kat. hold terület, ami 1952-53-ban, Rákosi pajtás alatt maradt bevetetlenül.
Az év végi állatállomány alakulása
Év
Szarvasmarha
Tehén
Sertés
Koca
ezer db
1988=
100%
ezer db
1988=
100%
ezer db
1988=
100%
ezer db
1988=
100%
1988
1690
100
663
100
8327
100
669
100
1989
1598
95
646
97
7660
92
624
93
1990
1571
93
630
95
8000
96
624
93
1991
1420
84
559
84
5993
72
482
72
1992
1159
69
497
75
5394
64
467
70
A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma (Átlagos állományi létszám, fő)
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Nyomtatóbarát változat
Friss hozzászólások
8 év 3 hét
10 év 28 hét
10 év 32 hét
10 év 32 hét
10 év 33 hét
10 év 34 hét
10 év 34 hét
10 év 36 hét
10 év 37 hét
10 év 37 hét