Fekete Éva

Nyomtatóbarát változat

Elsősorban szervezeti kérdésekkel szeretnék foglalkozni, de minthogy a szervezeti kérdések nem választhatók szét a funkcionalitás problémakörétől, funkcionális szempontból szeretném ezt megközelíteni. Akkor, amikor kistérségekről és ezek intézményesüléséről beszélünk, divat manapság megállapítani, hogy itt bizony egyfajta káosz uralkodik. Ahhoz, hogy megértsük, miért van ez a tarkaság, kiindulópontul szolgálhat, ha áttekintjük, melyek azok a tényezők, amelyek ezt a sokszínű képet kialakították.

Minimálisan négy teljesen különböző logikájú és rendszerű irányzat különböztethető meg ezen a téren: a területirányítás, a területfejlesztési politika, az ágazati politikák és a civil szerveződések. Ezek mind létrehozták a maguk a kistérségi szervezeteit. A rendszerváltáshoz kapcsolódóan a pártok is elkezdtek térségi szinten valamiféle szerveződéseket elindítani, megjelentek a vállalkozásfejlesztési alapítványok, a gazdasági kamarák stb. Tehát rengeteg szereplő áll egymás mellett. A kistérségi szintben az az érdekes, hogy mindegyik szereplő megtalálta a maga helyét, kialakította a maga szerveződési kereteit.

Ugyanakkor tény, hogy a funkciók és a kompetenciák nem tisztázottak. Itt van ez a rengetegféle szervezet, amelyek közül több lényegében ugyanazzal foglalkozik, míg vannak olyan feladatok is, amelyek nincs gazdájuk. További problémát jelent, hogy ahány ilyen szerveződés van, az szinte ugyanannyiféle megjelenést jelent a földrajzi térben. Éppen ezért szokták egyébként a leggyakrabban felhozni kormányzati oldalról az ilyesféle szervesen kialakult kistérségi szerveződések ellen, hogy mindegyikhez más és más területi keret tartozik.

Ha a káoszban utat szeretnénk vágni, akkor meg kell határozni a feladatokat, és az ezekhez tartozó optimális szervezeti, területi kereteket: mik azok a funkciók, amelyeket a kistérségi szinten elvárunk, hogyan lehet ezeket vertikális, illetve horizontális munkamegosztásban a jelen lévő szervezetek között megosztani, és milyen térbeli megjelenítésben képzeljük el őket? Azt is nagyon fontosnak tartom leszögezni, hogy egyáltalán nem kell minden feladat megoldására mindenhol szervezeteket létrehozni – már csak azért sem, mert egy adott térségben a piac, az üzleti szféra is képes bizonyos feladatköröket betöltetni, olykor jóval eredményesebben, mint a társulások.
Tehát nem a kép sokszínűsége a gond, hanem az, hogy a feladatok és a kompetenciarendszer nem tisztázott. Nagyon fontosnak tartom ugyanakkor, hogy ne próbálkozzunk a teljes egységesítéssel, mert az ilyen törekvések óhatatlanul veszteséggel járnak. A teljes egységesítés egyébként már csak azért sem járható út, mert a különböző funkciók eltérő tér- és partnerigényt jelenthetnek – vagyis egy univerzális kistérségi szervezet létrehozása diszfunkcionális lenne.

• Euróna