Újvárosi Viktor

Nyomtatóbarát változat

Ványi Balázs festőművész gmk-t alapított a nagy sikerű színes csempeképek gyártására.

A munkához telephely kellett, tehát bérelt egyet. A bérbeadó egy idő után mind magasabbra srófolta a bérleti díjat. Végül emiatt kenyértörésre került sor, és haraggal váltak el. A gazda azzal búcsúztatta volt bérlőjét, hogy „sógorom a kerületi NEB-elnök, el foglak törölni a föld színéről, sírva fogsz könyörögni, hogy visszafogadjalak”. Mindez 1987 februárjában történt, Kispesten.

1987 áprilisától megkezdődtek a vizsgálatok a gmk-nál. Vizsgált a kerületi tanács műszaki osztálya, a kerületi tanács Ipari és kereskedelmi osztálya, a tűzoltóság, a KÖJÁL, az Elektromos Művek, az APEH és persze a kerületi NEB. Szépen beosztva áprilistól ’88 májusáig összesen kb. 160 000 Ft bírságot kiszabva.

1988. július 5-én Szeőke Géza SZOT-alkalmazott (társadalmi ellenőr) és a BRFK Gazdasági Rendészete (Kovács Mihály alezredes. Bőnyi Ákos alezredes, Németh János százados, Berényi Imre hadnagy – azért van itt rendőr elég, ha kell – jelent meg Ványi Balázs és nevelt fia, Vas Péter gmk-képviselőknél, házkutatási paranccsal. Az ott lévő gmk-okiratokat lefoglalták, majd a két gyanúsítottal együtt a rendőrségre szállították.

Az eljárás üzérkedés alapos gyanúja miatt indult, de az előzetes letartóztatást elrendelő iraton már adócsalás volt feltüntetve az eljárás indokaként. Egyébként a bűnügy azon alapult, hogy állítólag a csempefestő gmk nagyobb mennyiségű csempét(!) vásárolt, és 42 000 db eladásáról nem rendelkezett bizonylattal.

Az előzetes letartóztatás indokaként azt jelölte meg dr. Szamosi Katalin ügyész, hogy a terheltek szabadlábon maradása esetén feltehető, hogy összebeszéléssel, vagy más módon igyekeznének meghiúsítani az eljárás sikerét.

Fogságuk megszűnt még a hónap végén, de kálváriájuk tovább folytatódott, úgy tűnt, a Ványi-csempe egyre nagyobb kolonc a rendőrség nyakán; a nyomozók egymásnak „passzolták” az ügyet. Végül vádemelési javaslattal adták át – 8 hónap múltán – a kerületi ügyészségnek. A XX–XXI. ker. ügyészség 1989. március 6-án kelt határozatával megszüntette az eljárást, és megállapította, hogy a Ványiék terhére rótt vétség NEM BŰNCSELEKMÉNY.

Ványiék ezt ugyan eddig is tudták, sőt már 1988. december 29-én kérték a Budapesti Katonai Ügyészséget, vizsgálja ki, hogyan és miért indult ellenük büntető eljárás és miért nem szüntették azt meg már a rendőrségi szakban. Érdemi választ a MAI NAPIG nem kaptak.

Megkérdezték a Fővárosi Tanács elnökét is, hogy Szeőke Géza milyen jogon, kinek a megbízásából tartott ellenőrzést a gmk-nál. A válasz szerint a tanácsi Kereskedelmi és Piacfelügyelőség fel van háborodva, hogy a nevével visszaélve, tudta és megbízása nélkül járt el a társadalmi ellenőr, egyben kezdeményezte is a SZOT budapesti titkáránál Szeőke Géza ellenőri igazolványának azonnali visszavonását. (Vajon megtörtént-e?)

Ványi Balázs ezt tudatta az illetékes kispesti ügyészséggel is, hozzátéve, hogy álláspontja szerint Szeőke jogosulatlan eljárása bűncselekmény. Az ügy a Fővárosi Főügyészséghez került, ahol 1989. augusztus 17-én kelt határozattal megtagadták a nyomozást Szeőke Géza és társai(!) elleni ügyben, megállapítva, hogy a csempefestő gmk-nál a SZBT Fővárosi Kerületi Felügyelőség tartott célvizsgálatot, majd öt sorral lejjebb azt álltja, hogy a BRFK GR dolgozói a SZOT társadalmi ellenőreinek bevonásával folytattak ellenőrzést. Ezek után nem meglepő, hogy a főügyészség szerint a társadalmi ellenőr és társai nem vétkesek a hamis vád bűncselekményében. Dr. Monszpart Gyula osztályvezető ügyész nagyvonalúan átsiklik azon a tényen, hogy Szeőke SZOT-alkalmazottnak nem volt jogosultsága semmiféle ellenőrzésre, és hivatalos személyt színlelve járt el, jegyzett be az ellenőrzési naplóba (igen súlyos vádakat).

Ennyi a történet. Egy embert meghurcoltak, megaláztak. Ártatlanul. És a bűnösök?

A tanulság talán az, hogy

– a jogsértést sokkal könnyebb elkövetni, mint azután reparálni,

– nem árt tudni, hogy a bérbeadónak hol, ki a rokona,

– a Hivatalnak mindig igaza van, akár letartóztat, akár felment (az állampolgárnak soha sincs),

– nincs semmi garancia arra, hogy bárkit meg ne hurcolhassanak mondvacsinált ürüggyel, gumiértelmezésű paragrafus alapján le ne tartóztathassanak, fogva ne tarthassanak,

– hosszú már ez az út a jogállamba, ez utóbbi messzebb van, mint Budapest Berlintől, Prágától.

• A Független Jogvédő kartotékaiból