Skip to main content

(zolnay)

(zolnay), Mink András: „Azonnali és gyors javulást nem várnak a választók” / Miénk itt a tér!

Az ezerarcú frakció – szocialista képviselők


„Azonnali és gyors javulást nem várnak a választók”
Interjú Papp Pál MSZP-s képviselővel, a Vasutasok Szakszervezetének tiszteletbeli elnökével*


Ön szerint minek köszönhető az MSZP választási sikere?

Legfőképpen három dolognak: elsősorban az MSZP választási programjának, amelyik reális kivezető utat kínál a gazdaság mai válságos helyzetéből. Másodsorban a párt parlamenti és parlamenten kívüli politikájának, amely, úgy érzem, kiegyensúlyozott és következetes volt az elmúlt négy év során.




(zolnay): Roppant nyomás nehezedett az SZDSZ-re


Békesi László kijelentette, hogy amennyiben nem jön létre koalíció, nem vállal szerepet az új kormányban. Befolyásolta ez az SZDSZ küldöttgyűlésének döntését?

Szerintem Békesi állásfoglalása nem játszott szerepet, számunkra nem az ő minisztersége az elsődleges szempont. Az volt a döntő, hogy a közvélemény és a gazdasági élet szereplői részéről, sőt, külföldről is roppant nyomás nehezedett az SZDSZ-re.


(zolnay): Közpénzből magánszolgáltatás

Egészségügy ’94
SZDSZ-küldöttgyűlés


Az SZDSZ egészségügyi koncepciója a finanszírozás három új forrásával számol. A társadalombiztosítást először is kiegészítené a magánbiztosítók kínálata. Ezenkívül ha lesz megfelelő alapítványi törvény, a hálapénz egy részét alapítványokba lehetne áramoltatni, és növekedne a szponzorok szerepe is. Végül pedig új szervezetek, a koncepció szerint felállítandó regionális egészségügyi tanácsok döntenének a megpályázható fejlesztési források elosztásáról.

(zolnay): Intelmek


„Szent István megyéi nem önkormányzati megyék voltak” – tudhattuk meg Antall József Szent István-napi összefoglaló, témazáró történelemóráján. A budai Várban a miniszterelnök mindazonáltal a központi állam és az önkormányzatok egyensúlyának fontosságáról beszélt.

Az állami ünnep előestéjén a belügyminiszter a Népszabadság hasábjain kifejtette: „…nagyon korán megszülettek a kormányzati beavatkozást eleve kizáró autonómiák.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon