Skip to main content

Vilhjálmur Örn Vilhjálmsson

Vilhjálmur Örn Vilhjálmsson: Dánia második világháborús öröksége


1940-es újévi beszédében Erik Scavenius dán külügyminiszter, későbbi miniszterelnök és a dán kollaboráció megszemélyesítője, kijelentette, hogy Dániát lehetetlen megvédeni. A németek 1940. április 9-én betörtek Dániába. Csak jelképes ellenállás fogadta őket: azon a napon Dániának 16 halottja és 23 sebesültje volt. Az akció tehát Occupatio pacifica, azaz békés megszállás volt, a dánok és a megszállók kölcsönös hallgatólagos megállapodásával, miszerint a németek azért jöttek, hogy „megvédjék” Dániát az angol–francia megszállástól.

Vilhjálmur Örn Vilhjálmsson: A király és a csillag

A Dánia megszállása alatt költött mítoszok


Időről időre új életre kel a népszerű dán királyról, X. Keresztélyről szóló, hízelgően magasztos mese, mely szerint a II. világháború alatt maga is kitűzte a sárga csillagot. 2001 júniusában az Egyesült Államok Kongresszusának néhány képviselőházi tagja tisztelettel emlékezett meg arról, hogy Keresztély király reggelente, karján sárga karszalaggal lovagolt végig Koppenhága utcáin.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon