Skip to main content

Turai Tamás

Turai Tamás: Petőfi Sándor minden verse

A Magyar Rádió műsorsorozatáról beszélget Szebényi Cecília és Katona Imre József szerkesztőkkel, valamint Csizmadia Tibor rendezővel Turai Tamás


Turai Tamás: Rövidesen befejeződik a Magyar Rádió Petőfi Sándor minden verse című nagyszabású vállalkozása. A felvételek időrendben követik a versek keletkezését. Hol tartotok most?

Katona Imre: Jelenleg a ’48. márciusi verseknél tartunk, a Nemzeti dalt például már felvettük, és előreláthatólag április végére fejezzük be a felvételeket. Elképzelésünk szerint az 1998. január 1-jétol tízperces részekben elhangzó teljes életműsorozat lezárásaként július 31-én, a segesvári csatának, vagyis a költő halálának a 150.


Turai Tamás: Adni jobb, mint kapni


A közszolgálati és a kereskedelmi műsorszolgáltatók mellett „harmadik típusú rádiók”-nak becézett, nem nyereségérdekelt adók között sajátos helyzetben van a Tilos. Mint a szó szoros értelmében nulláról induló, politikai és gazdasági érdekcsoportoktól független, ugyanakkor hallgatottságát, pénzügyi támogatását és kulturális befolyását folyamatosan növelő és tudatosan menedzselő adó, kitűnően alkalmas arra, hogy példázza a nonprofit rádiózásban rejlő lehetőségeket.

Turai Tamás: Kurbjuweit és Sparwasser


1974. június 30-án Frankfurtban a Lengyelország–Jugoszlávia mérkőzés első félidejének közepén a jugoszláv kapu előtt pattogó labdát a védők messze kivágták a mezőnybe, és a játék már javában valahol mélyen a lengyel térfélen folyt, amikor az NDK-s Glöckner – öreg róka, a mexikói vb-döntő játékvezetője – váratlanul lefújta a támadást, hóna alá kapta a labdát, visszaügetett a jugoszláv kapu elé, és 11-est ítélt.

Turai Tamás: Az Új Írás


„A szocializmuson belül most érkezett el az,
amiről ifjan beszéltünk: a minőség forradalma.”
(Németh László levele Aczél Györgynek 1962-ből.
Idézi: Standeisky Éva, In Az írók és a hatalom, Budapest, 1996, 446. o.)

1961.





Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon