2013. szeptember 24.
Jövünk le az Oslo-környéki hegyről a vulkáni eredetű sziklákon, és azt mondja-kérdi a hétéves kisfiú: ugye, Norvégia szép ország? Vendéglátóim magyar állampolgárok (egyikük szerb is), nem vették fel a norvégot, bár már megtehetnék, de akkor le kellene mondani a magyarról. Még gondolkodnak azon a lehetőségen, hogy hazaköltözzenek.
A szerbiai önkormányzati és a vajdasági tartományi választások két fordulója között a műértőbb közönséget egy filmpremier tartotta izgalomban – Emir Kusturica legújabb filmjének, Az élet egy csodának hazai bemutatójára került sor. Nem is akárhol, hanem a legfőbb forgatási helyszínen, a rendező által külön ezen alkalomból épített „tradicionális” avagy „klasszikus”, a régi településeknél is igazibban „régi” szerb falucska, Mecavnik pincemozijában.
Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) nemrégiben úgy döntött, megbünteti azon ország szövetségét, melynek szurkolótábora kifütyüli az ellenfél himnuszát. A bölcs öregurak azonban elfeledték kidolgozni azt az eshetőséget, amikor a szurkolók saját országuk himnuszát fütyülik ki.
Khmm, elnézést: meglehet, tévedek, és Che Guevara tényleg nem ítélte el az 1956-os forradalmat. Ezen információt készpénznek vettem, amikor ezt olvastam a magyar wikipédia Che Guevara-szócikkében: „Kelet-európai útja során Magyarországon is járt, és találkozott Kádár Jánossal is. Az 1956-os »ellenforradalmat« elítélte.”
A tisztelt olvasónak korábban már beszámoltam arról, micsoda procedúrával, hercehurcával, megaláztatással, egyszersmind számtalan érdekes, szinte mosolyt – mit mosolyt, sátáni kacajt – fakasztó történet átélésével jár az, ha a külföldi állampolgár Magyarországon kíván letelepedni, dolgozni s élni.
Már-már kiszámítható pontossággal bontakozódik ki újra és újra a vita arról, be kellett-e tiltani a vörös csillagot mint önkényuralmi jelképet, ha nem, akkor mi van a többi önkényuralmi jelképpel, a horogkereszttel és a többi náci szimbólummal, na meg az árpádsávos zászlóval.
Menetrendszerűen folyik a vita Che Guevara személyéről is: hogy akkor romantikus forradalmár és idealista széplélek volt-e, vagy szimplán tömeggyilkos pszichopata, terrorista, büntetőtáborok kiagyalója, esetleg éppenséggel ez is meg az is, de az előbbi verzió mintegy mentesíti a nem oly szép tetteinek következményei alól, vagy pont fordítva.
Csak úgy jelzem, hogy éppen akkor, amikor Nagy Imre kivégzésének ötvenedik évfordulójára emlékezett az ország, a Múzeum körúti Központi Antikváriumban dizájnoltak egy vicckirakatot. Mármint mindenféle régi vicckönyvet raktak ki. Középre Nagy Imre: Ötezer vicc című, valamikor a két világháború közt megjelenhetett kötetét rakták ki.
Június sok mindennek a hónapja volt, de elsősorban a tudományé. Hiszen Budapesten lesz Európa agya, azaz az Európai Unió innovációs központja.
És szeretjük mi a tudósokat. Mert amilyen okosak, nélkülözhetetlenek, jóravalóak, olyan esetlenek is, legalábbis némelyikük.
A munkahelyi reterátról jöttem kifelé, még az ajtóban álltam, amikor a kolléganő szinte kikapta a kezemből a kilincset, és futtában csak ennyit mondott: na, ezt hívják meleg csákányváltásnak a Retró szótár szerint!
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
8 év 10 hét
10 év 36 hét
10 év 39 hét
10 év 39 hét
10 év 41 hét
10 év 41 hét
10 év 41 hét
10 év 43 hét
10 év 44 hét
10 év 44 hét