Skip to main content

Szent-Iványi István

Szent-Iványi István: Mit ad Magyarország?


Az Európai Unió hatalmas változásokon megy át. Ha Magyarországon és a többi tagjelölt országban a népszavazások sikeresek lesznek, ha a ratifikációs folyamat annak rendje-módja szerint lezajlik, akkor 2004. május 1-jével egy új, huszonöt tagú Európai Unió jön létre. Ha az Unió belső szabályozásában semmi sem változik, akkor is egészen másmilyen lesz 2004. május 1-je után, mint jelenleg: nem ugyanaz, mint ahová több mint egy évtizeden keresztül belépni készültünk.

Léptékváltás

Az Unió ez idáig a gazdag nyugat-európai országok elit klubjának látszott.




Szent-Iványi István: Menekültek Magyarországon – menekültek a nyilvánosságban


Szűrös Mátyás KB-titkár 1988. január 25-én elhangzott rádiónyilatkozatában egy új témával ajándékozta meg a hazai első nyilvánosságot, az írott és elektronikus sajtót. A rádiónyilatkozatot követően a hazai hivatalos médiumok több alkalommal is foglalkoztak a Romániából érkező menekültek helyzetével, ügyével, de mind a mai napig az érdeklődőknek nélkülözniük kellett az átfogó, tényeket és adatokat közlő beszámolót, tájékoztatást.

Szent-Iványi István: Kis lépések és nagy kihívások

A transzatlanti kapcsolatok jövője a londoni merényletek után

Európában nem válság van, hanem súlyos válság – mondta láthatóan letörten Jean-Claude Juncker, az Európai Unió soros elnöke a júniusi csúcs kudarcát beismerő sajtótájékoztatón. A lisszaboni folyamat elakadt, ha egyáltalán beszélhetünk az elindulásáról, az alkotmányt két meghatározó alapító ország állampolgárai jelentős többséggel elutasították, a hétéves költségvetés zátonyra futott, és ma még nem is körvonalazódik az új konszenzus.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon