Skip to main content

Szelényi Iván

Szelényi Iván: Gáborral Csenyétére

2016. március 14.

Azt hiszem, Havas Gáborral először 1989 késő nyarán vagy kora őszén találkoztam. Valószínűleg előtte is összefutottunk már, de azok csak futó találkozások lehettek.

A hatvanas évek végén, hetvenes évek elején három szociológiai műhely működött Magyarországon. A rendkívül karizmatikus Kemény István köré szerveződött a fiatal kutatók egy csoportja, akik a magyar munkássággal, parasztmunkásokkal, szegényekkel, majd egyre nyomatékosabban a romákkal foglalkoztak. Ferge Zsuzsa népes táborába azok tartoztak, akiket szintén a szegénység és a szociális munka kérdései kötöttek le. Én 1968 óta vezettem szakszemináriumot a Közgazdasági Egyetemen, a szemináriumom népszerű volt, nemcsak a közgázról, de más egyetemekről is látogatták, és sokan írtak szakdolgozatot a szakszemináriumi munka befejezésekor.

Havas 70 – I. kötet >>>
Havas 70 – II. kötet>>>

Azt hiszem, Havas Gáborral először 1989 késő nyarán vagy kora őszén találkoztam. Valószínűleg előtte is összefutottunk már, de azok csak futó találkozások lehettek.

Ladányi János, Szelényi Iván: Van-e értelme az underclass kategória használatának?


A Beszélő 2001. július-augusztusi számában Michael S. Stewart „Depriváció, romák és az underclass” címmel cikket jelentetett meg. A cikk később egy angol nyelvű tanulmánykötetben is meg fog jelenni. Az írás nemcsak arról tanúskodik, hogy kollégánk kiváló kutatója a magyarországi és kelet-európai romák helyzetének, hanem arról is, hogy sikerült elsajátítania az errefelé szokásos társadalomtudományi viták stílusát is.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon