Skip to main content

SZ. B. Z. [Sz. Bíró Zoltán]

SZ. B. Z. [Sz. Bíró Zoltán]: „A lakosság egy részét le kell csukni”

Beszélgetés Eduard Limonov orosz nacionálbolsevik vezetővel
Orosz új jobboldal


Mi változott Oroszországban tavaly december óta?

Az ún. mérsékelt ellenzék, vagyis az ellenzéknek az a része, amelyik részt vehetett a választásokon, úgymint a Zjuganov-féle, csaknem szociáldemokrata rózsaszínű kommunista párt, a nemzetire színezett Zsirinovszkij-féle liberálisok és a Lapsin vezette Agrárpárt gyakorlatilag összeolvadt a hatalommal. Ma már nincs semmiféle érdemi véleménykülönbség köztük és a hatalom közt, ők is aláírták az elnök kezdeményezte, megbékélést hirdető megállapodást. Zjuganov manapság ugyanúgy nyilatkozik, mint Gajdar.


SZ. B. Z. [Sz. Bíró Zoltán]: „Az oroszoknak nincs okuk félni az orosz fasizmustól”

Beszélgetés Alekszandr Duginnal, az orosz radikális új jobboldal fő ideológusával
Orosz új jobboldal


Mit jelent ma egyáltalán Oroszországban bal-, illetve jobboldalinak lenni?

A baloldali és jobboldali fogalmai két egymástól elválasztható területre vonatkoztathatók, a politikai és a gazdasági doktrínára egyaránt. A politikában jobboldaliként tartják számon a nemzeti érzelműeket, a nacionalistákat, a tradicionalistákat, a konzervatívokat, a hierarchia híveit, míg baloldalinak a progresszió elkötelezettjeit, a nyugatosokat, a kozmopolita és liberális civilizáció szószólóit. A gazdaságban a dolog némiképp másként fest.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon