Skip to main content

Solt Ottilia

Solt Ottilia: „Ez inkább pszichológiai hadművelet lesz”

Beszélgetés Király Bélával


Boross Péter miniszterelnök bejelentette, hogy amennyiben a NATO légicsapást mér a szerb hadseregre Boszniában, gépei a magyar légtéren nem repülhetnek át. Mi a véleményed a magyar kormány álláspontjáról?

Egyetértek azzal, ha a NATO végre a sarkára áll, és valamit csinál Boszniával. De naivitás lenne a bombázástól azt várni, hogy Bosznia fölszabadul. Azokban a hegyekben már most áthelyezhették a tüzérségi állásokat, csak a hűlt helyüket fogják bombázni, ráadásul a bombázás fizikai hatása jóval kisebb, mint ahogy az utca embere elképzeli.


Solt Ottilia: Az új szabadság első veresége

A Liga-válságról
Liga


Wekler Ferenc képviselő úr, az Országgyűlés önkormányzati bizottságának elnöke aligha sejti, hogy 1987 utolsó napjaiban annak a mecseki falunak a külterületére indultunk Philipp Tiborral, Nagy W. Andrással és egy tekerős stencilgéppel (villany nem volt a kies erdei tanyán), amelynek tanácselnöke volt. A „Ki a szakszervezetből!” kezdetű röplapot akartuk volna sokszorosítani.

Kőszeg Ferenc, Solt Ottilia: „Én két Borosst látok”

Beszélő-beszélgetés Kulin Ferenccel


Beszélő: Január első napjaiban kisebbfajta vihart kavart Orbán Viktor „gondolatkísérlete”, a Fidesz–SZDSZ–MDF–KDNP nagykoalíciójának ötlete. Az MDF vezető politikusai ellentmondóan nyilatkoztak. Lezsák Sándor azt mondta, hogy az MDF sem a szocialista, sem a liberális ellenzékkel nem lép koalícióra. Herényi Károly szóvivő – azaz a hivatalos álláspont – szerint a Fidesz szóba jöhet partnerként.

Solt Ottilia: Antall után


A Magyar Demokrata Fórum szóvivője még vasárnap, december 12-én délután is ingerülten visszautasította a feltételezést, hogy a Fórum Lakitelken ülésező választmánya az utódlás kérdésével foglalkozna: „Nem időszerű!”

A választópolgár enyhén szólva hitetlenkedik. Lehet, hogy Antall József miniszterelnök utódjának személyében rég megállapodott az elnökség, és csak a megfelelőnek ítélt pillanatban kívánják az aggódó nemzet s a nem kevésbé aggódó politikai partnerek orrára kötni a döntést? Vagy egyszerűen nem tudtak megegyezni?


Solt Ottilia: Ráerősítettek a lassításra…

Kuncze Gábor szabad demokrata miniszterelnök-jelölt a költségvetésről és a privatizációról


Beszélő: Milyen tanulságok vonhatók le a most lezajlott adó- és költségvetési vitából?

Kuncze Gábor: Ha a gazdaságpolitika három éven keresztül elrontott valamit, akkor azt az utolsó évben már csak tovább rombolni lehet. A kormány az előterjesztései során semmilyen átfogó koncepciót nem volt képes felmutatni, és amit most csinált, az egyfajta tüneti kezelés lehetett csak.


Solt Ottilia: A csodálatos lakásszaporítás


A Hócipő útján már jó fél éve nyilvánosságra került a kormányszóvivőnő esete, aki a Diplomáciai Testületet Ellátó Igazgatóságon keresztül jutott ferencvárosi öröklakásából egy zuglói önkormányzati (tanácsi) villalakásba. (Azóta a lakásbérlőkre szabott kondícióknak megfelelően megvásárolta.) Egy hete az egész sajtó a DTEI, illetve a belőle alakult állami tulajdonú részvénytársaság (CD Hungary) lakáscsere-akciójától visszhangzik.

Solt Ottilia: Az ígéret Földje?


Beszélő: Hogyan látod a NATO-hoz való csatlakozás realitását haditechnikai szempontból?

Király Béla: Ezzel a kérdéssel lehet ködösíteni, port hinteni, és lehet tervszerűen haladni az ígéret Földjéig – már amennyiben a NATO-hoz való csatlakozás az. Mindenesetre legjobb egészen az alapoknál kezdeni. A mai magyar hadsereget nem lehet integrálni a NATO-ba, már csak a doktrínák különbözősége miatt sem. Ez a hadsereg még tökéletesen be van gyepesedve a szovjet doktrínába. Ez egészen más vezetési stílust jelent.


Kőszeg Ferenc, Solt Ottilia: Átkiabálni a vizesárkon…

Beszélgetés Göncz Árpáddal


Beszélő: A Szovjetunió felbomlása után magukra maradó távoli oroszországi területek viszonyai innen nézve meglehetősen áttekinthetetlenek. Az újságokból és a televízióból megismerhettük a finnugor rokonokkal való találkozás részleteit. De vajon jelenleg milyen állami intézmények szemelték ki például Vologyát, a vadászt, aki rénszarvast áldozott a Magyar Köztársaság elnöke tiszteletére? Öt évvel ezelőtt nem lett volna kétséges, hogy a KGB választotta éppen őt. De most?

– Mindenütt működnek a nemzetiségi tanácsok.


Solt Ottilia: Mondd, mi érlel?

Második olvasat


Sok vagy kevés?

Azt, hogy 17 százalék ebben az összefüggésben nem sok, a vizsgálat elemzői minősítik így. Fogadjuk el! Elvégre a közvélemény szokásos reakcióit, hullámzásának amplitúdóját ők ismerik. Ráadásul a válaszok arról tanúskodnak, hogy a rokonszenvvesztés nem lépi át azt a küszöböt, ami a kérdezett választását megrendítené. Vagyis (egyelőre) a szavazópolgár favoritjából kicsit kiábrándult ugyan, de azért őt választaná.

Ami az MDF-et illeti, a lanyha reagálás aránylag könnyen megmagyarázható.




Solt Ottilia: Fordulópont


Alighanem mindenkit meglepett (e sorok íróját is beleértve), hogy milyen sokan mentek el voksolni május 21-én, ezen a szokatlanul választási nappá avanzsált hétköznapon.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon