Skip to main content

Sajó László

Sajó László: A gól az Isten

Arsenal–Real Zaragoza ’95. 5. 10.


Ha nem olvastam volna a KEK-döntő előtt Nick Hornby Fociláz című könyvét, a Zaragozának szurkolok. Így azonban Hornby szemszögéből néztem a meccset, és kitörő örömmel fogadtam Hartson gólját, amivel az Arsenal kiharcolta a hosszabbítást. És döbbenten meredtem David Seamanra, a Sampdoria-meccs tizenegyesölő hősére, amikor Nayim félpályáról (!) lőtt gólja után a semmibe bámulva rágógumizik. És mit érezhetett ekkor Nick Hornby?! „Minden idők legnagyobb pillanata” (ő írja így!), az utolsó percben szerzett, bajnoki címet jelentő gól (Liverpool–Arsenal ’89. 5.

Sajó László: Anti, avagy a Dunától a Gangeszig és vissza

Fejgép


Jöttem a Gangesz partjairól,
Hol álmodoztam déli verőn,
A szívem egy nagy harangvirág
S finom remegések: az erőm.




(Ady)

MŰSZAKI LEÍRÁS A CIGÁNYFÚRÓ HASZNÁLATÁHOZ


Tágas, légkondicionált szaküzletekben hiába keresi ezt a plebejusszerszámot, a Black and Decker, Stihl és japán technika-szemfényvesztés patrícius gőggel űzi vissza vándorok zsebébe, ha fúrnivalója lenne itt a cigány fúrónak, akkor is.

A műveltek, a szembetegségig okosok, az önmegvalósításra hergeltek ne keressék steril könyvtárak semmittevés





Sajó László: Kun Béla pajtás azt üzente

2019. március 21-én izgatott úttörők gyülekeztek a Petőfi-szobornál, a Március 15. térről Március 21. térre keresztelt helyen, hogy ünnepélyesen felbontsák pajtá­saik fél évszázados üzenetét. A piros nyakkendősök nem azért voltak izgatottak, mert türelmetlenül várták, vajon mi is az üzenet – ó nem. Hiszen ezek a pajtások itt voltak ötven éve is, ők ásták el a mementót. Az ünnepségen megjelent Losonczi Pál pajtás, az Elnöki Tanács elnöke; Fock Jenő pajtás, a Minisztertanács elnöke; Kállai Gyula pajtás, az Országgyűlés elnöke.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon