Skip to main content

Révész Sándor

Révész Sándor: Az ember, aki maga a stílus

Balsai István az Országgyűlésben


Az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvényjavaslat vitazárója, 1991. július 10.

„Egyházellenes, hangoztatták többen is a Fiatal Demokraták, a Szabad Demokraták és a Magyar Szocialista Párthoz tartozó képviselők közül. Ezen belül egyházellenes elsősorban azért, mert csak a nagy, úgynevezett történelmi egyházak szempontjait helyezi előtérbe, és ezzel szembeállítja őket a kisebb egyházakkal és a felekezetekkel.


Révész Sándor: A túlnyomó súlyok

Kónya Imre az Országgyűlésben


Hozzászólás az önkormányzati választásokról szóló törvényjavaslathoz, 1990. július 24-én.

„Ha tehát a polgármesterek testülete alkotná a megyei testületet, akkor jelentősen eltérne az adott területen kialakult valóságos politikai megoszlástól a képviselő-testület felállása. Az sem kétséges, hogy ez a szabaddemokrata-javaslat mindenekelőtt a nagy pártoknak kedvezne.


Révész Sándor: Tanvédő háború

Pártok a közoktatásról


A magyar politikai tér lehet hárompólusú (sőt több), a közoktatás-politikai tér azonban kétpólusú. A három nagy ellenzéki párt álláspontja a meghatározó kérdésekben lényegében megegyezik és lényegében különbözik az MDF és a (részletes oktatáspolitikai programmal lapzártáig nem jelentkező) KDNP álláspontjától. Az apróbb-nagyobb véleménykülönbségek nagy része arra vezethető vissza, hogy az ellenzéki pártok érvényesíteni, a kormánypártok pedig elfelejteni igyekeznek az állami és önkormányzati iskolák szigorú világnézeti semlegességéről szóló alkotmánybírósági határozatot.

Révész Sándor: A szabály az szabáj

Helyesírási gyakorlatok a Magyar Rádióban


Információink szerint Szabó Iván pénzügyminiszter a sorsdöntő kormányülés előtti napokban magánbeszélgetésekben többször is megerősítette, hogy Csúcs László nem kap pénzt a kormánytól a tömeges elbocsátások végrehajtására. Kapott. Mert, amit a pénzügyminiszter mond, az vagy úgy van, vagy másképp.

A jobboldalon két csoport veszélyezteti a kormány törekvéseit.


Révész Sándor: Szorítkozzunk, Uraim!

Boross Péter az Országgyűlésben


Válasz Horváth Aladár interpellációjára Borgulya Gyula rendőr őrnagy hírhedt Pesti Hírlap-beli interjújával kapcsolatban, 1991. december 3.

„Olyan kérdéskör ez, ahol jelentős érzékenységek vannak – nagy hangsúllyal mondom – mindkét oldalon. Azóta meglehetősen elleptek bennünket a pro és kontra reagálások. Én úgy hiszem, hogy legalább ebben, ha már másban nem, de még talán több kérdésben is túl sok a tűzrakó újabban nálunk, és sokkal kevesebb a tűzoltó!


Révész Sándor: Pusztítani muszáj


„Tarkón lövést is tetszenek vállalni?” – kérdezte a rádió egyik frissen nyugdíjazott, kitűnő szerkesztője Csúcs László kivégzőosztagának egyik marconájától. Kétségtelen, hogy amennyire illik ez a kérdés a rádióban kialakult helyzethez, annyira nem illik ahhoz a taktikai kanyarvételhez, amellyel a kormány bevágott a választásokhoz vezető célegyenesbe.

A kormány tudomása

A kormány decemberben, amikor elhatározta, hogy biztosítani fogja a tömeges elbocsátások anyagi fedezetét, a következő dolgokat tudta biztosan.




Révész Sándor: Ébredő kicsodák?

Elmélkedés az MSZP-ről


Az MSZP erejét és esélyét – szemben azzal, amiből ellenfeleinek többsége kiindul – nem a társadalom feledékenysége adja, hanem pontosan ez a folyamatosság, a lojalitás és a legalitás folyamatossága, amely a magyar társadalom legnagyobb részét is jellemzi. Emlékezzünk arra, amit Kis János mondott novemberben a Fészek Klubban a demokratikus ellenzékről: „Részint pedig azért nem vagyunk alkalmasak a vezetésre (ti. az SZDSZ-ére – r. s.), mert a véleményalakító értelmiség ambivalens velünk szemben.

Révész Sándor: Egy kis hitel…

Beszélgetés Mester Ákossal


Ebben a mostani helyzetben az az érdekes, hogy nemcsak olyanok vannak, akik támogatják a tisztogatásokat és olyanok, akik felháborodnak emiatt, hanem jelentős számban olyanok is, akik hozzájárulnak az akció sima lebonyolításához, de meg is vannak rendülve. A katolikus újságírók szervezetének elnöke is azt mondta, hogy mindnyájan meg vannak rendülve, mielőtt elmagyarázta, hogy miért nem kell nekik ez ellen tiltakozniuk. Kulin Ferencet is meglepte a lista, meg van rendülve Rapcsányi László, meg van rendülve P.

Révész Sándor: Kilóg a falóláb

Dokumentumkötet a Magyar Televízióról


A televízió dolgozóinak lapja, a Telehír különkiadványaként Láng Tamás főszerkesztésében – lapzártakor még nem ismeretes következményekkel – megjelent egy dokumentumkötet East Side Story címmel, ami sok mindenről sok mindent elárul, csak önmagáról semmit. Lehet (legalábbis elvben, gyakorlatilag nemigen) egy megadott körben minden dokumentumot közreadni, s akkor a szerkesztő néma maradhat.

Révész Sándor: Bagatellárium – 1993


Guruló fillérkék

A sajtópiacon érvényesülni kezdtek az értékviszonyok, mélyre süllyedt a Rádióújság, a Pesti Hírlap és az Új Magyarország ára. Az Új Magyarország előfizetési díjának 33%-os csökkentéséhez az adta a gazdasági alapot, hogy kiadójának veszteségei egyik évről a másikra 132 millióról 107 millióra apadtak, s így most már a magyar adófizetők (az állami kézben lévő tulajdonosokon keresztül) mindössze másfélszer annyit költenek az Új Mao 53%-os remittendájának finanszírozására, mint a határokon túli magyar lapok támogatására összesen.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon