Skip to main content

Révész Béla

Révész Béla: A Fekete Doboz – 20 éve

Révész Béla: Volt egyszer egy rendszerváltás

Az első rendszerváltás-monográfia

Ma már sokan nem is értik, mi lehetett a jelentősége a néhai miniszterelnök ironikusnak szánt megjegyzésének, amikor az átalakulás körüli szemantikai vitát a maga bon mot-jával kívánta lezárni: „Gatyát vált az ember, rendszert változtat!”

Révész Béla: Mellékletek

1. [1957. február közepén]

Tisztelt Uraim!

A Nemzeti Ellenállás Acél Szervezete értesíti Önöket és Önökön keresztül az egész magyar munkásságot az alábbiakról:

Az Acél Szervezet mindaddig, amíg a munkások törvényes szerve, a Központi Munkástanács működését a törvényes keretek között nem folytathatja fenntartja magának a jogot a sztrájkra, felvonulásra és tüntetésre való felhívás jogát.

Március 14-én 15-h-tól 17-h-ig tartó időtartamra 1az Acél Szervezet a szovjet megszállók ellen tiltakozó némasztrájkot rendel el. Ez idő alatt senki sem tartózkodhat a főváros utcáin.

Révész Béla: Ismeretlen szamizdat lap a megtorlás éveiből

Révész Béla: Heti jelentés

Révész Béla: „A nemzeti felkelésről megkezdett dokumentumfilmet folytatni kell...”

Révész Béla: Állambiztonság és pszichológia

Révész Béla: Függelék a Dunagate III. című íráshoz

Révész Béla: Dunagate III.

A jogállam árnyékában

Révész Béla: Dunagate II.

A rendszerváltás forgatókönyvei és az állambiztonság

Tanulmányunk előző részében (Beszélő, 2004. december) a Dunagate-botrány előzményeit és lefolyását követtük nyomon a korabeli sajtóban. Ezúttal belső dokumentumok segítségével rekonstruáljuk, hogyan is készült a pártállam és az állambiztonság a várható politikai változásokra 1989 folyamán.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon