Rainer Maria Rilke: Hogyan lett a gyűszű a Jóisten?
Amikor elléptem az ablaktól, az alkonyfelhők még mindig ott voltak. Mintha vártak volna valamire.
Mondjak nekik is egy mesét? Felajánlottam. Először meg se hallották. Erre odakiáltottam nekik: – Én is alkonyfelhő vagyok! – Hogy észrevegyenek. Meg hogy ne legyen akkora köztünk a távolság. Megálltak. Láttam, szemügyre vesznek. Ekkor felém nyújtották áttetsző, vöröses szárnyaikat. Ahogy az alkonyfelhők közt szokás, mikor üdvözlik egymást. Most már megismertek.
– Mi a Föld felett járunk.
Friss hozzászólások
8 év 10 hét
10 év 35 hét
10 év 39 hét
10 év 39 hét
10 év 41 hét
10 év 41 hét
10 év 41 hét
10 év 43 hét
10 év 44 hét
10 év 44 hét