Skip to main content

Ráday Mihály

Ráday Mihály: Enyém, tied…, kié?


A Ráday akadályozza a kanadai–magyar kapcsolatok fejlődését! – közölte Kanada magyarországi nagykövete az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökével. Én meg magyarázhattam Szabó Ivánnak, miről is van szó: A Hungarhotelsnek az a kanadai cég kínálta a legtöbbet a nagykörúti Royal Szállodáért, amelyik az egészet lebontva, új épületóriást – részben irodaházat, részben szállodát – építene a közel százéves nagyszálló helyére!

Báltermek

Megtudtam, s elkezdtem (a szokásos) harcot a nagy ház védelmében.




Ráday Mihály: Egy és nem megosztott szív

Vita a fővárosi törvényről


Szerelmet vallottam. Élő adásban, az ország nyilvánossága előtt, a Parlamentben. Bevallottam (ismét), szeretem a fővárost. Egy szép nőhöz hasonlítottam, akit most szét akarnak szedni. Udvarlói testrészeit külön-külön imádnák. Pedig – eddigi tapasztalataim szerint – ha szerelmünk tárgya, minden porcikája együtt a miénk, az élvezet nagyobb…

Évtizedeken át megszabták, ki, mikor s hogyan csókolhat kezet neki, előírták, milyen legyen a virág, s előre megírták szerelmes szavainkat is. Ennek vége.


Ráday Mihály: Ráday Mihály lakásának nincs titka

Válaszok a múlt pénteki Magyar Fórumban feltett kérdésekre


Előző otthonom, az Asztalos János utcai alagsori lakás bérleti jogát állampolgárok közötti lakáscserével szereztem meg 1973-ban. Később a tulajdonjogot árverésen vettük meg. A tulajdonos nem az állam volt.

A tévé elnöke volt a munkáltatóm. A munkáltatók bérlő- vagy vevőkijelölési joggal rendelkeztek ebben az országban. Munkáltatója segítségével nagyon sok dolgozó kapott vagy vett lakást Magyarországon.

Minőségi csere lehetőségét kaptuk.




Ráday Mihály: Szereted Budapestet te is?

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon