Skip to main content

Petri Lukács Ádám

Petri Lukács Ádám: Mi lehet még ebből a Böbéből?


Köszönöm a szót Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim!

Engedjék meg, hogy egy bejelentéssel kezdjem: Én vagyok a mazsola, három kiló húsz deka, vagyok olyan nagy vagány, mint a Böbe kollégám. Vajon nem úgy értem-e mindezt, hogy holnap délután háromkor robbantsa fel a parlamentet a titkos Cucor-kommandó? (Esőnap: holnapután.)

Bármit mondok nyilvánosan, abba akarva-akaratlan is belecsempészhettem szabadságunk és életünk megsértésére törő ellenségeink számára kódolt üzenetet.




Petri Lukács Ádám: Évnapra


Az egyik bácsi Budapesten – mostanában persze inkább Bécsben, Berlinben –, szóval az egyik bácsi a környéken, nekünk, akit lapozgathatunk, hallgathatunk, örömmel elnézhetünk; az egyik kedélyes kegyes-bölcs öregedő úr, akiben rengeteg a szeretet és megannyi a humor.

Alacsony, belpesti férfi, szövetnadrágja gyűrődik, ahogy keresztbe vetett lábakkal, bő gesztusokkal magyaráz, tud, van.

Munkásságának lépései klasszikus helyi modell: Dalos György hosszú utat járt meg az egyszerű, szép szavakkal leírt valóságig; 1964-ben publikált Szavaink születése című köt




Petri Lukács Ádám: Alulnézet



A legifjabb Beszélő-olvasónemzedékből: Petri Lukács Ádám
A legifjabb Beszélő-olvasónemzedékből: Petri Lukács Ádám



Ne, itt ne cigizz, minden oly büdös-lucskos, én is csak régebben K.-nál, de ott Camelt. Nem voltak otthon, a fogorvosi rendelőn mentem be, írtam valami levelet; magamhoz vettem egy 18-ast, eladtam Sch.-nak, abból lett a pénz.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon