Skip to main content

Pétervári Zsolt

Pétervári Zsolt: Német Európa Mexikója és az egyetlen kihívó – II. rész

2013. március 14.

Az egyetlen kihívó

A tanulmány első része itt olvasható.

A töredezett szociál-liberális „szalonellenzék” tényszerű, de felszínes (jogállami, parlamentáris, szabad versenyes szempontú) kormánykritikája többek között azért hatástalan a közvélemény-kutatások tanúsága szerint, mert programadó vezéregyéniségei (Bajnai Gordon, Mesterházy Attila, Gyurcsány Ferenc, Karácsony Gergely) mindegyike ott és úgy próbálja felvenni a kormányképesség fonalát, ahol és ahogy a hazai közép-bal a világgazdasági válság kirobbanásakor kiengedte azt erőtlen kezei közül.

Pétervári Zsolt: Német Európa Mexikója és az egyetlen kihívó – I. rész

2013. március 13.

Német Európa Mexikója

A tanulmány második része itt olvasható.

A „több mint kormányváltás, kevesebb mint rendszerváltás” koncepciójának jegyében zajló fülkeforradalom mélyreható kurzusváltás volt, mely számos tekintetben deformálta a ’89-90-ben kialakított közjogi struktúrát, és a társadalomszerkezetet is, a gazdasági modellt is maradandóan átalakította költségvetés-politikája és informális mechanizmusai révén. Viszont – a gazdasági szabadságharcot és keleti nyitást vizionáló kommunikáción túl – valós mozgástér és tényleges akarat hiányában nem változtat(hat)ott Magyarország külpolitikai orientációján, valamint a multinacionális tőkéhez főződő viszonyán. A globális nagyipari szereplőkkel külön megállapodások sorát kötő orbánizmus sajnálatosan európaibb irányzat, mint hinnénk.

Pétervári Zsolt: Az elveszett évtized

A cikk a Beszélő friss számában olvasható.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon