Skip to main content

Pelle János

Pelle János: A Holocaust lezárhatatlan dossziéja

Daniel Goldhagen könyvéről


Magyarországon a rendszerváltás után rohamosan csökkent az érdeklődés a totalitárius rendszerek iránt. Mintha az ideológiai tabuk ledőlése automatikusan választ adott volna arra a kérdésre is, miféle erők hívták életre és működtették azokat a „szörnyállamokat”, melyeknek Kelet-Európa népei legalább fél évszázadon át alattvalói és áldozatai voltak. A kommunizmus és a fasizmus kritikája ugyan jelen van szellemi életünkben és az oktatásban is, de alapjában véve ideológiai természetű, rutinjellegű és differenciálatlan, vagyis nem vet számot a különböző rendszerek egyedi változataival.

Pelle János: Asszonytüntetés Csaholyban


A mezőgazdaság szocialista átszervezésének második hulláma 1958 végén tetőzött. A konszolidált Kádár-rendszer igyekezett tanulni az első, katasztrofális társadalmi és gazdasági következményekkel járó „téeszesítés” tapasztalataiból, s az 1957 júliusában jórészt Fehér Lajos által megfogalmazott agrárpolitikai tézisek szellemében, a hangsúlyt a belterjes és korszerű mezőgazdaság megteremtésére helyezve igyekezett eljárni. De az MSZMP KB 1958.

Pelle János: A Conducator zsidai

Szekus elnök a megcsappant hitközség élén


A máramarosi zsidó hitközség iskolájában mintegy húsz gyerek tanulja a Biblia nyelvét. A padok kopottak, a szegénység a harmadik világot idézi. Egy fekete kucsmás, borostás öregember magyarázza a héber betűket.

A szomszédban működik a város utolsó, egykor szefárd zsinagógája, amit az itt élő mintegy 150 zsidó még a legnagyobb ünnepeken sem képes megtölteni. A nagy múltú városban, ahol a két világháború között még mintegy 12 ezren, 5 nagy zsinagógában és 12 kisebb imateremben dicsérték az Urat, ma haldoklik a hitközség.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon