Skip to main content

Orosz István

Orosz István: Ahol még tudják: hol lakik az Úristen


A transzcendencia létezésének vallásos megfogalmazásai

A felmérés adataiból először is az derül ki, hogy Nagy-Britannia korántsem annyira szekularizált társadalom, mint az első pillantásra tűnhetne. Mert igaz ugyan, hogy a válaszolóknak csupán 18 százaléka jár templomba heti rendszerességgel, ugyanakkor mindössze 14 százalék gondolja magáról, hogy egyáltalán nem vallásos. A többség valamiféle közvetített, eltávolított módon érvényesnek érzi a transzcendencia létezésének vallásos megfogalmazásait.


Orosz István: Godot-ra várva


„45 év kvéker pacifizmus után oda jutottam, hogy most a boszniai katonai beavatkozást sürgetve írok Önöknek. Boszniában szerintem arról van szó, hogy a szerb erők folyamatosan visszaélnek hatalmi túlerejükkel, és védtelen embereket pusztítanak el. Nem kétoldalú háború folyik, a muzulmánok kétségbeesett megtorló akciói ellenére sem. Kormányunk nem akarja kockáztatni katonáink életét, de önkénteseket toborozhatna. A fejlett katonai technológia segítségével pedig megsemmisíthetőek lennének a szerb hadállások.

Orosz István: Babérfosztogató idők


A síró harmadik

A brit többségi képviseleti rendszer ugyanis a választásokon szerzett relatív többséget abszolút parlamenti többséggé változtatja át. Országos lista nincs, a pártok jelöltjei csak egyéni választókerületekben indulhatnak, s az kerül a parlamentbe, akire a legtöbben szavaznak; a vesztesek szavazatai elvesznek.


Orosz István: Esküdtszék és méltányosság

Anglia


Az elmúlt évtizedekben több esetben előfordult, hogy az esküdtbíróság erősen kifogásolható rendőrségi módszerekkel kicsikart vallomások alapján ítélt el vádlottakat, s az igazságszolgáltatás eme súlyos kibicsaklásait csak évtizedes késesekkel igazította ki a Fellebviteli Bíróság. Amikor aztán 1991 márciusában a terrorcselekmények miatt elítélt ún.

Orosz István: A Beszélő Dunabogdányban – II. rész


Biztonságban éreztük magunkat Bogdányban. A szomszédok viszonylag hamar megszokták, hogy életmódunk eltérő, a hét bizonyos napjain mindhárman eljártunk dolgozni, ott voltak a gyerekek, barátaink időnként meglátogattak bennünket, a kertben termett a paradicsom meg az eper, az ebédet a helybéli szövetkezeti vendéglőből hordtuk, szóval kezdtünk beilleszkedni a falu mindennapjaiba.

Orosz István: A Beszélő Dunabogdányban – I. rész


A dolog 1980 tavaszán fordult igazán komolyra, amikor Békés Erzsivel, Riba Anikóval és Kovács Sándorral megvettük a Dunabogdány, Táncsics u. 37. szám alatti parasztházat. Ezzel a döntéssel többirányú életforma-problémáinkra igyekeztünk választ keresni. Először is szerettük volna kipróbálni az olyan együttélést, amely nem a szűk családi keretekre korlátozódik.

Sanyiékkal 1977-ben ismerkedtem meg Vácon, amikor közvetlenül az egyetem elvégzése után a helyi művelődési házban ifjúsági előadóként csaknem egy esztendeig azon erőlködtem, hogy sikerüljön egy filmklubot létrehoznom.


Orosz István: A legalitás botránya


John Major és kabinetje, úgy látszik, nincs tudatában ennek a meglehetősen egyszerű összefüggésnek. A brit miniszterelnök röpke egy esztendő leforgása alatt harmadszor követi el ugyanazt a baklövést: úgy meneszti kompromittálódott minisztereit, hogy közben határozottan állítja, az illető semmiféle főbenjáró bűnt nem követett el, munkáját a lehető legmagasabb színvonalon, a kormány és a köz legteljesebb megelégedésére végezte, s hogy pozíciója mégis tarthatatlanná vált, annak egyetlen oka van: a sajtó és annak hiénái.

Orosz István: Fekete szerdára feketeleves


A politikai elemzők véleménye csupán abban tér el egymástól, hogy néhány hónapban, fél évben vagy egy évben szabják meg John Major bukásának valószínű határidejét. Pénteken az Independent címlapon adta hírül, miként látja a legnagyobb fogadóiroda, a William Hill John Major, illetve Graham Taylor – az USA-ban gyászosan leszerepelt angol labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya – bukásának esélyeit a következő választások, illetve a világbajnokság előtt: John Major 8:13, Graham Taylor 4:7.

Orosz István: Fából – gumibot

Rendőri alapszerv – polgári szabadságjogok


A hagyományos, fából készült, 14 inches „gumi”-bot immár csaknem 150 éve tartozéka az angol rendőrnek, csakúgy, mint a furcsa fejfedő és az agresszivitást nélkülöző megjelenés. Az a körülmény, hogy az angol városok és falvak utcáin feltűnő bobbyk feladata nem a polgárok megfélemlítése, molesztálása, helyszíni megbírságolása, hanem a lakosok védelme és a bűnesetek megelőzése – 1829 óta első számú alapelve a közrend és jogbiztonság fenntartására irányuló erőfeszítéseknek Nagy-Britanniában.

Orosz István: Töredékek


– 1981. őszi indulásától 1985 tavaszáig nyomtattam a Beszélőt dunabogdányi házamban.

– Amikor az első számot kezébe vehette az érdeklődő olvasó, Lengyelországban Jaruzelski tábornok szükségállapotot hirdetett ki.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon