Skip to main content

Niedermüller Péter

Niedermüller Péter: A régi kerékvágásban


A tudománytörténetnek – kicsit elnagyoltan fogalmazva – két fő változata, műfaja van. Az egyik, az enciklopédikus jellegű arra törekszik, hogy a lehetőségekhez képest teljes áttekintést adjon mindarról, ami valamely tudományterületen belül a kezdetektől máig történt. A másik célja, hogy a tudománytörténeten keresztül értelmezze, magyarázza az adott tudományág kialakulását, kialakítson róla egy képet, aminek legfontosabb, bár gyakran rejtett célja az adott tudományterület jelenkori állapotának legitimálása.

Niedermüller Péter: „A múlt az új rend ködében”


Pléh Csaba és Fábri György írásaihoz nem könnyű hozzászólnom. Elsősorban azért, mert ez a két szöveg így, egymás mellett csábít egyfajta leegyszerűsítő gondolkodásra. Nem tudok nem egyetérteni Pléh Csaba gondolataival, s ugyanakkor nem tudok olyan pontot találni Fábri tanulmányában, amivel egyet tudnék érteni, amihez kapcsolódni tudnék. Azt is mondhatnám, jól értem Pléh konkrét elképzeléseit, vágyait, álmait – még akkor is, ha én esetleg néha más álmokat álmodom. Ugyanakkor teljesen értetlenül tekintek arra a világra, ahonnan Fábri a magyar egyetemekre néz.

Niedermüller Péter: Európai tévhitek

Városi lázadások Franciaországban

Noha az európai nagyvárosokban legalább a nyolcvanas évek óta több-kevesebb rendszerességgel kerül sor erőszakos tüntetésekre, gyújtogatásokra, a rendőrséggel való összecsapásokra – gondoljunk csak az angliai Birminghamre, Brixtonra vagy Handsworthre, a berlini május elsejékre vagy akár a korábbi franciaországi összetűzésekre – a 2005 novemberében a párizsi elővárosokban, illetve más francia nagyvárosokban lezajlódó események mégis váratlanul mélyen megrázták Európát.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon