Skip to main content

Merész Katalin

Merész Katalin: Verdi: Traviata

Operabemutató Miskolcon
Opera


„Utolsó lendületet vesz a Miskolci Nemzeti Színház társulata. Keményen végigdolgoztuk az 1993–94-es évadot. Eddig tizenkét eredeti bemutatót tartottunk, és most jön az utolsó nekifutás” – nyilatkozta a színház igazgató-főrendezője, Hegyi Árpád Jutocsa. Május 6-án a Játékszínben Aldo Nicolaj Hárman a padon című keserű-fanyar színművének főpróbáját, este pedig a Nagyszínházban Verdi Traviatájának bemutató előadását tekinthette meg az érdektelennek egyáltalán nem nevezhető miskolci közönség.

Merész Katalin: A tudatlanság felhője

Könyv


„Arra kérlek a szeretet minden erejével, akárki légy is, aki e könyvet birtokodban tartod… tökéld el magad szabadon és céltudattal, hogy elolvasását, lemásolását, de még létezésének ismeretét is csak akkor engeded meg másnak, ha meggyőződtél róla, hogy Krisztus tökéletes követésének elhatározása él benne…” A kiadó szembeszegül a szerző intelmével és közreadja a kötetet. Közzéteszi a véglegesen megválaszolhatatlant, a maradéktalanul megmagyarázhatatlant, a pillanat varázsát, amelyben a mű megírásának terve megfogant.

A tudatlanság felhője a szemlélődés könyve.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon