Skip to main content

Matern Éva

Matern Éva: Integrált szegregáció vagy szegregált integráció

2016. március 6.

Kerepes példája

Kerepes kb. tízezer fős település, mintegy 15 km-re a fővárostól. A 3-as főút és a gödöllői HÉV sínpárjai választóvonalként húzódnak át rajta, három területi egységre szabdalva a községet. Ez a területi megosztottság rányomja a bélyegét a település társadalmi szerkezetére is, bár csak részben képezi le társadalmának törésvonalait. A 3-as főút mintegy két kilométeres szakasza halad keresztül Kerepesen, de gyalogátkelő csak a község két végénél van. A főútnak jelentős a teherautó- és kamionforgalma. Az átkelés az úton életveszélyes. Hosszú évek alatt sem sikerült azonban legalább egy gyalogátkelőhelyet kialakítani az út két oldalán élők biztonságának érdekében – bár a terv és a szándék megvolt. Ahogy az út két oldalát nem sikerült összekötni, úgy a cigányok és a nem cigányok között kialakult súlyos konfliktusokkal sem tudtak mit kezdeni.

Havas 70 – I. kötet >>>
Havas 70 – II. kötet>>>

Bércesi Ildikó, F. Havas Gábor, Matern Éva: M. András, 82 éves

Új földesurak – Barangolás az agráriumban


Gadna az elmúlt évtizedekben elszenvedte mindazokat az unalomig ismert csapásokat, amelyek az aprófalvakat sújtották. Az állami támogatások fokozatos megvonása és az erre adott vezetőségi válasz: a rablógazdálkodás a legfőbb munkaadót, a hét falura kiterjedő téeszt is csődbe juttatta. Ma a település lakóinak kétharmada nyugdíjas. Köztük szép számmal az ellehetetlenülés elől leszázalékolásba menekülő rokkantnyugdíjasok. Munkahelye a 6 közhasznúval együtt összesen 11 embernek van. 12 munkanélküli kap járadékot, 19 jövedelempótló támogatást.

Matern Éva: A „nagy” Nemzeti Lakáspolitikai Koncepció


A lakáskoncepció első (pontosabban első két) változata ez év áprilisára készült el, és a Nemzeti Lakáspolitikai Koncepció nevet viselte, de – miután az egyik kormányülésen napirendre tűzték – visszaadták a Népjóléti Minisztériumnak átdolgozásra.

Matern Éva: Kilakoltatás Budapesten is van!

(első rész)


A kilakoltatás dokumentumai és a kilakoltatásokról szerzett tapasztalataink a fővárosnak abból a kerületéből származnak, ahol 1987-ben tömegesen lakoltatták ki az önkényes lakásfoglalókat. Ebben a kerületben – amely Budapest egyik legrégibb munkáskerülete – igen sok a rossz állapotú, komfort nélküli szoba-konyhás lakás és szükséglakás. E lakásoknak a jelentős része hosszú évekig üresen áll, vagy mert senki nem fogadja el azokat, vagy mert az IKV a minimálisan szükséges felújítási munkákat sem képes elvégezni.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon