Skip to main content

Lukácsy Sándor

Lukácsy Sándor: Abszurdolgok

Esterházy Péternek ajánlom


Lukács György főműve: Az ember ornitológiai állapota.



Képviselőnk folyton hazabeszél. Nagy hazafi. Képviselőnk hasbeszélő. Nagy hasafi.



Kritikus az, aki bökversek helyett bökprózát ír.



Egyik kutya, másik eb (de nem mindegy): késő bánat, kutyagondolat; kutyacsont beforr; kutyarúdon vetették ki; kutyazárlatot rendeltek el; ebszorítóba került; ebhideg van; jöttek az ebfejű tatárok; adót fizetni ebkötelesség. Atyai szidalom: az ebfáját, kutyaadta kölyke!









Lukácsy Sándor:

„Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?” (Kölcsey Ferenc)


A huszti epigramma utolsó sorát – „Hass, alkoss, gyarapíts” – nem lehet kitörölni az emlékezetből. A három erős ige bővülő amplitúdója: egy szótag, két szótag, három szótag – ritka remeklés. Ami meg utána következik: „s a haza fényre derül!” – tiszta zene, Kodály kifényesedő dallama, széttárul s beborít sugaraival.

Eddig minden rendben volna.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon