Skip to main content

Lugo [Lugossy Lugo László]

Lugo [Lugossy Lugo László]: Kulturális és fényképi találkozások a lausanne-i Musée de l’Elysée-ben

(1990. június 16.–július 16.)


Ezen a világon immár minden le van fényképezve. Vagy én készítem a képet, vagy én vagyok rajta. „Abbahagyom a fényképezést”, gondoltam, mikor megpróbáltam végignézni a kiállítást Lausanne-ban.

Belépsz egy BNV-méretű kiállítási csarnokba, és mindenhol fényképeket látsz. Száz fotós Kelet-Európából, átlagban húsz felvétel fejenként, az egyenlő kétezer. A belépőjegyeket úgy adják, hogy egynek az áráért három alkalommal lehet bemenni, hogy a nézőnek legalább halvány fogalma kialakuljon róla, mit is lát.

Persze a magyarok már megint morogtak.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon