Skip to main content

Krausz Jenő

Krausz Jenő: Fából vaspálcika

Dél-Korea


Aki kicsit is retteg a repüléstől, valószínűleg el tudja képzelni az utazó végtelen megkönnyebbülését, amikor több mint 12 órás repülés után végre valahára földet ér a gép. Különösen, ha a Korean Airlines gépéről van szó. Nem tévedt el az orosz légtérben, nem találták el a MIG-ek, nem robbantotta fel egy gyönyörű észak-koreai terrorista nő, mint 1986-ban. Miután békésen leszállunk a szögesdróttal és őrtornyokkal szegélyezett szöuli reptér betonján, a rendkívül alapos koreaiak, biztos, ami biztos, kifelé menet is ellenőrzik a kézicsomagokat.

Krausz Jenő: Vagyonvédő szolgáltatás a volt testvérnél


A 157 milliós Oroszországban évi mintegy 3 millió bűncselekményt követnek el. A 10 milliós Moszkvában tavaly 1800 gyilkosság történt.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon