Skip to main content

Köves Tibor

Köves Tibor: Nagy-Britannia

Független televízió – állami felügyelettel
TV-felügyelet – nálunk és más nemzeteknél


A műsorszórás közszolgálat

Nagy-Britanniában két állami intézmény hivatott érvényesíteni a televízióállomások működési alapelvét, amelyet a kormány hivatalos évkönyve így fogalmaz meg: „A műsorszórás azon a hagyományon alapul, hogy ez olyan közszolgálat, amely a népnek tartozik számadással a parlament útján.”

A British Broadcasting Corporation (BBC) királyi szabadalomlevélben létrehívott köztársulati jogi személyként működik.




Köves Tibor: Nagy-Britannia

Az ellenzék vitatkozik – a kormány törvénykezik
Parlamenti ellenzék – nálunk és más nemzeteknél


A politikai párt fogalmát nem ismeri a brit alkotmány, illetve alkotmányos szokásjog. A parlamenti demokrácia őshazájában nem sikerült megtalálni a politikai pártok népképviseleti szerepének jogi definícióját.

Az alsóházban pártok hivatalosan nem léteznek. Csak a hatalmat gyakorolják. Pontosabban: a hatalmat csaknem mindig az alsóházi mandátumok többségét birtokló egypárti kormány gyakorolja két választás között.

Ez az íratlan szabály érvényes a ház alapfunkciójára, a törvényhozásra is. Még az ügyrendi szóhasználat is erre utal. A T.




Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon