Skip to main content

Kiss Noémi

Kiss Noémi: Kinek állítanék szobrot?

2015. december 8.

Petőfi Sándornak nem, akkor már inkább Dukai Takách Juditnak, vagy Czóbel Minkának. Osváthnak, Gyulainak, Beöthynek sem. Minek, annyi szobruk van már a könyvekben. Lesznai Annának, Kádár Erzsébetnek, Török Sophie-nak lehetne mellszobra, női mellekkel. Babitsnak vagy Tóth Árpádnak is van elég szobra, már Kosztolányinak is. Hosszú Katinkának adnék egy szobrot, és nem mindig Hajós Alfrédnak, vagy Darnyi Tamásnak. A magyar női kézilabda válogatottból mindenkinek szobor jár. A magyar fociválogatottnak viszont egy sem.

Kiss Noémi: Kutya

Először csak feküdt egy fehér, hullámos kartondobozban, amit kibeleztünk neki. Kigurult, másnap átmászott rajta magától, körbeszagolt, itt fogok lakni köztetek, az orrára volt írva, különben a csuklójára kötötték a nevét, nem vettük le. Jó, ha hord egy jelet, nehogy elvesszen a ligetben, és sose lássuk többé a védtelent. Túl kicsi és törékeny lényként látta meg a világot, majdnem ottmaradt a szülésnél, és ez meg is látszott rajta. Azt hitték, nincs odabent már semmi, mikor hirtelen és váratlanul előbújt az anyja hasából, egy harci nyomással lökte ki az élőkhöz.

Kiss Noémi: Geográfiai ficam

Zomborból Szabadkára – II. rész

Kiss Noémi: Geográfiai ficam

Zomborból Szabadkára - I. rész

Az étterem neve valamilyen paprika vagy hagyma, nem is emlékszem, esetleg lángos és bundás kenyér lehetett volna még, vagy palacsintafaló. A falon kardok és kaszák lógtak, fegyverek csillogtak, a képen kék és zöld szarvas bőgött, a másikon egy tehén, őzike és aztán szürke pingvinek. Mellette köcsögök.

Kiss Noémi: A feminizmus után

Meghívtak egy kelet-európai női irodalmi konferen­ciára, Berlinbe. Még el sem indultam, de már találgatok. Örülök és gyanakszom. Vajon ki lehet a konferencia tárgya? A szocialista szupernő és a traktoros terhes asszony? A családi erőszak áldozata? Esetleg a parlamentből és a döntéshozatalból kihagyott egyén, vagy a hallgatás áttörésének úttörői? Az új antológiák írónői, akik kinyíltak, elnyomásról, szexualitásról és testről beszélnek? Tényleg érdekel ez valakit Nyugaton, a feminizmus után?

Kiss Noémi: Mondta Austerlitz, mondta Sebald

W. G. Sebald Austerlitz című kötetéről

Sebald különös életrajzi regénye eredetileg 2001-ben jelent meg, még mindig a német irodalom kiemelkedő műve, nehéz a nyomába érni, és nem nagyon találni párját az utóbbi évek könyvei közt sem. Végre megjelent magyarul, méghozzá kiváló fordításban.

Kiss Noémi: A Kumpelnest3000

Ebben a sorozatunkban arra kértük Kedves Szerzőinket, hogy Szilágyi Lenke egy-egy képére komponáljanak szöveget.

A cikk a Beszélő nyomtatott kiadásában olvasható.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon