Skip to main content

Király Béla

Király Béla: AWACS repülőgépek a magyar légtérben


A NATO AWACS gépei – a Magyar Országgyűlés beleegyezése alapján – rendszeresen használják a magyar légteret: folyamatosan részt vesznek az ENSZ boszniai légtérzárlatának kikényszerítésében. Ennek a magyar honvédelemhez semmi köze sincsen, ez az ország külpolitikájának a része. Hadd tegyem mindjárt hozzá, hogy véleményem szerint ez helyes külpolitika.

A nemzeti érdek és a nemzetközi szerződések


A külpolitika hagyományos célja egy ország érdekeinek minél teljesebb érvényesítése.



Király Béla: Társulás a békéért


Rövid távon csak helyeselni lehet azt, hogy a magyar kormány elfogadta és Brüsszelben aláírta a „Társulás a békéért” elnevezésű szerződést. Minden megállapodást, ami csak egy milliméterrel is közelebb visz bennünket Európához, legyen az gazdasági, politikai, kulturális, biztonsági vagy akármi más, el kell fogadni, hacsak teljesíthetetlen feltétellel nem jár. Már csak lélektani szempontból is előnyös, ha magyar diplomaták nyugati szervezetek halljaiban tipegnek-topognak.

Király Béla: Gosztonyi Péter: A magyar honvédség a második világháborúban


A könyv az első – a háború egészét tárgyaló – összefoglaló mű. Ha vannak is nagyon vegyes értékű tanulmányok a háború egyes eseményeiről, mint összefoglaló, a lehetőségek szerinti teljességre törekvő publikáció, Gosztonyi könyve úttörő és hézagpótló. A szerző lépten-nyomon figyelmeztet a fehér foltok sokaságára, ezeknek kitöltése a magyar hadtörténészek feladata marad. A jelen könyv a téma úgyszólván minden egyes alapvető kérdését felveti, de az úttörő munkák érdeme és fogyatékossága jelen van többek között abban is, hogy nem lehet teljes.

Király Béla: Házőrző vagy kismacska?


Bizottsági tagtársaim vitába szálltak velem – eszerint munkám megérte a fáradságot, hiszen az előrehaladás előfeltétele a nyíltság, az eszmecsere és a tárgyilagos kritika. A vitát folytatni kell!

Csak egy fiatal, kevéssé ismert kolléga vetette el a sulykot. Válaszának nagy részét személyes ócsárkodásra pazarolta.


Király Béla: Hol lesz a csata?


Totális háború

Az iraki diktátor a „lakosság elleni terrorakcióról” beszél. Sokan arra utalnak, hogy az ENSZ „Kuvait felszabadítására”, nem Irak megsemmisítésére hozott határozatot, így megkérdőjelezik az egész Irakra kiterjedő bombázást. Kuvaitot Kuvaitban kell felszabadítani, állítják. Még arra is céloznak, hogy a szárazföldi hadműveletek is szorosan vett kuvaiti területen várhatók. Ezek az elgondolások két alapvető tévedést rejtenek magukban.


Király Béla: Király Béla nyilatkozata


Elvi és szellemi kapcsolataim az SZDSZ és a Fidesz vezetőivel és számos tagjával messze megelőzte e szervezetek párttá alakulását. A kölcsönös baráti és elvbaráti kapcsolatok öregbedtek hazatérésem után. A Fidesz azzal is megtisztelt, hogy tiszteletbeli tagjává választott, ezt a viszonyt komolyan tovább kívánom ápolni.

Már az országos választások előtt arról győződtem meg, hogy nemzetünk megújulásának előfeltétele az összes progresszív erők összefogása nagykoalíciós kormány formájában.


Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon