Skip to main content

Kemény István

Kemény István: Tébé levél


Évek óta tudjuk, hogy a nyugdíjrendszert át kell alakítani. A választások után megalakuló kormánynak ez lesz az egyik legnagyobb gondja. Gyors megoldásra lenne szükség. Ennek azonban súlyos akadálya, hogy hiányoznak a szükséges előmunkálatok, és nincsenek komolyan vehető javaslatok. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartom, hogy tanuljunk a fejlett nyugati országok tapasztalataiból. Természetesen nem arra gondolok, hogy valamelyik nyugdíjrendszert lemásoljuk. Erre nincs módunk, mert náluk jóval szegényebbek vagyunk.

Kemény István: Föld érték-levél


Pártprogramokban, hírlapi cikkekben és nyilatkozatokban újra meg újra olvasom, hogy a mezőgazdasági földek értékelésénél (esetleges felosztásánál, tulajdonba adásánál, eladásánál stb.) egyelőre a kataszteri tiszta jövedelmet illetőleg az aranykorona-értéket kell alapul venni. Olvasom és csodálkozom. Mindenki tudja ugyanis, hogy a kataszteri tiszta jövedelem (illetőleg az aranyakorona-érték) fiktív szám, amelynek semmi köze sincs a földek tényleges értékéhez.

Kemény István: Nyugdíj-levél


Kopátsy Sándor írja a Levél a magyar reformerekhez című munkájában: „Nálunk 5-10 évvel alacsonyabb a nyugdíjkorhatár, mint a jóléti államokban, és az induló nyugdíj az átlagos életkeresethez viszonyítva a világon itt a legmagasabb… Évek óta húzzuk a nyugdíjreformot, mert nem akarjuk bevallani, hogy felelőtlenül túlígértünk, amikor ezt a rendszert bevezettük, és ezért emelni kellene a nyugdíjkorhatárt, és csökkenteni az induló nyugdíjakat.

Kemény István: Feltámad-e Henry George?


Budapesten megalakult a Magyar Henry George Társaság. A névadáskor felvetődött George magyar követőinek és továbbfejlesztőinek neve is. Pikler J. Gyuláé és Sós Aladáré, de be kellett magunknak vallanunk, hogy a mai Magyarországon az ő munkásságukat sem ismerik jobban, mint a georgizmus alapítójáét. Az új társaság akkor is értelmes feladatra vállalkozna, ha csupán egy értékes tradíciót akarna feltámasztani.

Kemény István: A költészet megkopasztása

lúdbőrig

Amikor Odüsszeusz úgy döntött, hogy meghallgatja a szirének énekét, elég sokat kockáztatott. Az életét mindenképpen, meg a társai életét is. Mégis jó esélyük volt a túlélésre, mert ő király volt, a parancs az parancs, a bizalom pedig bizalom. Bízhatott tehát a társaiban, hogy ha odakötteti magát az árbochoz, és megparancsolja nekik, bárhogyan is ordítozna, ne oldozzák el, akkor majd a társak nem kezdik rögtön kikaparászni a fülükből az agyagot, és nem tűnnek el izgága startfejesekkel a tengerben, faképnél hagyva árbochoz kötözött, szitkozódó királyukat – miközben szól a szirének éneke, mint egy video­klipben.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon