Skip to main content

Kadét Ernő

Kadét Ernő: Értelmezési tartomány


Bár ez idő tájt az új Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) megalakulásáról, az esetleges belső erőviszonyokról illenék cikkeznie a témával foglalkozó tollforgatónak, a Legfelsőbb Bíróság január 16-ai döntése kissé összezavarta az idősíkokat. A legfőbb bírói testületnek a januári OCÖ-választás végeredményét megsemmisítő határozata nem pusztán visszatolta a babát az anya hasába: a saját korábbi jogértelmezésének ellentmondó művi beavatkozás akár egy fájdalmas vetéléshez is vezethet.

Kadét Ernő: Röppályán

Emelkedik, avagy süllyed a romák rakétája?


„Magyarország jövője elkezdődött, és evvel együtt a magyarországi cigányságé is, most először” – fejezte be képviselőjelölti „szűzbeszédét” a Fidesz legutóbbi kongresszusán Farkas Flórián, a Lungo Drom és egyben az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon