Skip to main content

(K. I.) [Kiss Ilona]

(K. I.) [Kiss Ilona], (tálas), (– bódis –): Ki viszi el a balhét? / Délszláv sajtószabadság / Összeomlik a lengyel demokrácia?


Ki viszi el a balhét?

Miközben a legfrissebb hírek szerint orosz elitalakulatok kis csoportokra oszolva, házról házra haladnak előre Groznij központja felé, a csecsen fél pedig hosszantartó partizánháborúra rendezkedik be, sokan azt mondják: a csecsen–orosz háború a Kremlben fog eldőlni. Kimenetele most már végképp attól függ, Jelcin elnök vagy Gracsov védelmi miniszter nyeri-e meg a kettejük közt dúló csatát.


(K. I.) [Kiss Ilona]: Szemben az árral


A kedd esti híradások végre eldöntötték a hetek óta dúló csatát: Gorbacsovot újból megválasztották az SZKP főtitkárának. A jelek szerint tehát Gorbacsovnak talán sikerül felszínen maradni a nagy erővel előretörő konzervatív hullámmal szemben, ügyes ügyrendi manővereivel sikerült a saját szándékai szerint megoldania bizonyos kulcskérdéseket, különösen ami a pártvezetés és a Központi Bizottság személyi összetételét illeti.

(K. I.) [Kiss Ilona]: Csernobil


A jelenleg érvényben lévő „Sugárvédelmi alapelvek”-et 1982-ben adta ki a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság elvi ajánlásai alapján, a tagállamok – egyebek közt a Szovjetunió – álláspontját figyelembe véve. Ez az ajánlás az egész testet érő sugárzás mennyiségét (azaz az effektív dózisegyenértéket) a lakosság körében 5 mSv/év értékben korlátozza, azzal a megszorítással, hogy ha valamilyen oknál fogva folyamatosan magasabb a sugárterhelés, akkor az átlag nem lehet több, mint 1 mSv/év – azaz 70 év alatt 70 mSv. (Magyarországon kb.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon