Skip to main content

Jordán Gyula

Bódis Gábor, Jordán Gyula, Tálas Péter: Trieszti útelágazás / Délszláv válság: igen vagy nem? / A dinasztia alkonya?


Trieszti útelágazás


Ismerjük el: a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) trieszti csúcstalálkozóján sikeresen debütált a magyar külpolitika. Valamennyi Horn-találkozó (a Moravcík, a Vacaroiu, a Berlusconi, a Klaus és a Vranitzky) mosolygósra sikeredett, s ennek értékéből az sem von le, hogy a megbeszéléseken csak azokat az általános problémákat vetették fel (alapszerződések, EU-csatlakozás), amelyeket a résztvevők már amúgy is ismerhettek a koalíció programjából.

Jordán Gyula: Kezdődik a háború?

Észak-Korea


Észak-Korea 1985-ben csatlakozott az atomsorompó-szerződéshez. Mint új tagnak, az lett volna a kötelessége, hogy egyezményt kössön a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel, adja át neki nukleáris létesítményei listáját, és járuljon hozzá annak ellenőrzéséhez, von-e el nukleáris anyagokat a polgári felhasználástól katonai célokra. Észak-Korea 1992-ig halogatta az egyezmény aláírását, s az utóbbi években egyre erősödött a gyanú, hogy atomfegyver előállításán dolgozik.

Jordán Gyula: Kínai Bős–Nagymaros?


A kínai parlament szokásos évi ülésén 67 százalékos többséggel jóváhagyta a Jangcén felépítendő óriási gát és erőmű évtizedek óta vajúdó tervét. Ez a szavazatarány egy olyan testületben, amelynek tagjait Kínában csak „karlengetőknek” csúfolják, erős fenntartásokat jelez.

A Jangce a világ harmadik leghosszabb, Kína legbővízűbb folyama, vízgyűjtő medencéjében mintegy 400 millió ember él.


Jordán Gyula: A kínai kalitka


„A politikai helyzet Kínában szilárd, a gazdaság növekszik, és az ország minden nemzetisége példátlanul egységes. Ez azt mutatja, hogy a szocialista útválasztás megfelel az ország feltételeinek, és a nép támogatását élvezi. Teljes mértékben bizakodók vagyunk Kína jövőjét illetően” – jelentette ki nemrégiben Li Peng miniszterelnök. Vajon mi táplálja ezt a meglepő magabiztosságot az ún.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon