Skip to main content

Janics Kálmán

Janics Kálmán: István-nap éjszakája és ami utána következett

Emlékezzünk 1968. augusztus 20-ára


1968. augusztus 21-én a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kommunista Pártjának Központi Bizottsága kiáltvánnyal fordult Csehszlovákia népeihez:

„Tegnap, augusztus 20-án, kb. 23 órakor a Szovjetunió, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság, a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság katonái átlépték a Csehszlovák Szocialista Köztársaság határait. Erről sem a köztársaság elnökének, sem a nemzetgyűlés elnökének, sem a CSKP Központi Bizottsága első titkárának nem volt tudomása.


Janics Kálmán: Levél a prágai Magyar Kultúrához


JANICS KÁLMÁN, 925 91 – KRÁLOVÁ NAD VÁHOM
1988. FEBRUÁR 1.

T. C.
MAGYAR KULTÚRA
MADARSKÁ KULTURA
PRAHA

Köszönöm a tájékoztatást, amely szerint 1988. január 1-jétől a Tiszatáj évi előfizetési díját 41 Kcs-ról 336 Kcs-ra emelik fel.








Janics Kálmán: A szemfényvesztés tovább terebélyesedik


Duray Miklós különös „ellenvéleménye” nem személyes ügy, a sértegetések és a valótlanságok csak mellékzörejek, a dolgok hátterében a nemzetiségi alkotmánytörvény sorsa borzolja az idegeket, hogy az elkötelezett gárdát a betanult hamis szerep erőszakolására serkentse.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon