Az isten háta mögött
Szeged határába érve Hódmezővásárhely felé kanyarodunk. A Tisza-hídon átérve ráfordulunk a töltésre. Az enyhén szinuszos hullámzású aszfaltozott bekötőút mentén a megszokott dél-alföldi táj, omladozó tanyák tövében egy-egy unatkozó disznó legelészik. Úgy öt kilométer után aprócska tábla igazít el bennünket: Nagyfa, Fogház és Börtön. Zárt terület!
Nagyfa a magyar honpolgárok fülének ismerősen csengő helységnév.
Úgy tűnik, az utóbbi öt évben általában a mindenkori ellenzék privilégiuma volt a kultúra és az oktatás fejlesztését követelni, míg a mindenkori kormány a pénzügyi nehézségekről szokott beszélni. Hol késik az oly sokszor beígért szemléletváltás?
Vannak bizonyos helyzeti kényszerek. Az ellenzéknek és a kormánynak is megvan a maga kényszerpályája. Ennél fontosabb az a kérdés, hogy azokból az elvekből, amit ellenzékben képviseltünk, mit tudunk megvalósítani.
Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével
Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?
A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI
A „kieg” ostroma
1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.
Friss hozzászólások
7 év 18 hét
9 év 43 hét
9 év 47 hét
9 év 47 hét
9 év 48 hét
9 év 49 hét
9 év 49 hét
9 év 51 hét
9 év 51 hét
10 év 14 óra