Skip to main content

Gurbán György

Gurbán György: „Kedv, remények… Isten veletek”?

A debreceni károsultak esete a magyar állammal


– Az 1990. évi XXX-as törvény a jogalapunk – mondja bevezetésképpen. – Ez a rendelkezés nem támaszt a kártérítésre vonatkozóan semmi előfeltételt.

– Hogyan keletkeztek a károk, s milyen természetűek?

– A tényleges károk jelentős része 1985 után keletkezett. Ekkor hozta be ugyanis a szovjet légierő a MIG–23-as bombázókat, majd az ennél is újabb típusú harci gépeket, s akkor kezdődtek a négyes, ötös, hatos kötelékben történő repülések is.




Gurbán György: Egy gimnázium az első áldozat?

Egyháziingatlan-viszály Debrecenben


Debrecen önkormányzatának június 22-i közgyűlésén már sokadik nekifutásra kísérelték meg az előrelépést, s hogy a munka hatékonyabb legyen, minden frakcióból egy-egy fővel kiegészítették az egyházi ingatlanok sorsának rendezésével megbízott önkormányzati bizottságot. Az alaphangot Mazsu János alpolgármester aznapi, a megyei napilapban megjelent nyilatkozata adta meg, amely keményen bírálván a katolikus egyház merev tárgyalási magatartását, tovább borzolta az egyházi kedélyeket.

Blogok

„Túl későn jöttünk”

Zolnay János blogja

Beszélő-beszélgetés Ujlaky Andrással az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnökével

Egyike voltál azoknak, akik Magyarországra hazatérve roma, esélyegyenlőségi ügyekkel kezdtek foglalkozni, és ráadásul kapcsolatrendszerük révén ehhez még számottevő anyagi forrásokat is tudtak mozgósítani. Mi indított téged arra, hogy a magyarországi közéletnek ebbe a részébe vesd bele magad valamikor az ezredforduló idején?

Tovább

E-kikötő

Forradalom Csepelen

Eörsi László
Forradalom Csepelen

A FORRADALOM ELSŐ NAPJAI

A „kieg” ostroma

1956. október 23-án, a késő esti órákban, amikor a sztálinista hatalmat végleg megelégelő tüntetők fegyvereket szerezve felkelőkké lényegültek át, ostromolni kezdték az ÁVH-val megerősített Rádió székházát, és ideiglenesen megszálltak több más fontos középületet. Fegyvereik azonban alig voltak, ezért a spontán összeállt osztagok teherautókkal látogatták meg a katonai, rendőrségi, ipari objektumokat. Hamarosan eljutottak az ország legnagyobb gyárához, a Csepel Művekhez is, ahol megszakították az éjszakai műszakot. A gyár vezetőit berendelték, a dolgozók közül sem mindenki csatlakozott a forradalmárokhoz. „Figyelmeztető jelenség volt az, hogy a munkások nagy többsége passzívan szemlélte az eseményeket, és még fenyegető helyzetben sem segítettek. Lényegében kívülállóként viselkedtek” – írta egy kádárista szerző.

Tovább

Beszélő a Facebookon